Az 1956-os forradalom felkészületlenül érte Moszkvát és a Nyugatot is
A Szovjetunió Magyarországi nagykövete már nyár közepén feljegyzéseket készített a kialakulóban lévő politikai válságról, azonban Hruscsov elmérte a helyzetet.
Az 1956-os forradalom és szabadságharc váratlanul érte mind a szovjet vezetés mind pedig a nyugati nagyhatalmakat. A diáktüntetések gyorsan fegyveres összecsapásokká eszkalálódtak, azonban a történelem nem volt kegyes a forradalmárokkal. A Magyar Nemzet tudományos podcast műsorában, a Kvantumban Elter Tamás újságíró beszélgetett Bertalan Péter egyetemi docens, történész-politológussal, a Veritas Történetkutató Intézet és Levéltár főmunkatársával a forradalom zárt ajtók mögött zajló, geopolitikai folyamatairól.
A forradalom első napjai egyértelműen megmutatták, hogy Moszkvát felkészületlenül érték az események, amik azonban nem voltak előzmény nélküliek. Bertalan Péter szerint a hozzáférhetővé vált szovjet források egyértelműen azt mutatják, hogy a Kreml már 1956 nyarától pontos információkkal rendelkezett az eszkalálódó magyarországi belpolitikai feszültségekről, Jurij Andropov budapesti szovjet nagykövet és Ivan Szerov államvédelmi hadseregtábornok, a KGB elnöke részletes jelentéseket küldtek erről Moszkvába.
Hruscsov azonban biztos volt benne, hogy kézben tudja tartani a helyzete. A szovjet vezető azonban bizonyos szempontból megágazott a történéseknek, miután a Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusán ugyanis bejelentette, hogy kezdetét veszi a desztalinizációs politika.
Moszkva mellett azonban a nyugati nagyhatalmakat is váratlanul érték a magyarországi események. Franciaország és Nagy-Britannia ekkor már ugyanis Egyiptom megtámadására készült, az Egyesült Államok vezetése pedig tisztában volt vele, hogy ha nem akar atomháborút kockáztatni, érdemben nem fog tudni segítséget nyújtani a forradalmároknak.
