Rájött a miniszterelnök, hogy mi áll a bevándorláspárti nyugat-európai retorika mögött, legalábbis erről beszélt pénteki rádióinterjújában: „El kell hinnünk az európai vezetőknek amit mondanak, mert azt is gondolják. Úgy gondolják, hogy az európai élet akkor lesz boldog, fényes, kívánatos, ha beengedjük milliószám ezeket az embereket. Ha utat nyitunk a bevándorlásnak, megjönnek a migránsok, és ahogy ők mondják, ez majd meg fogja javítani Európát. Szerintem ez őrült gondolat, de komolyan gondolják, ez a megfejtés” – jelentette ki Orbán Viktort.
A kormányfő úgy fogalmazott: pártatlan döntést vár az Európai Bíróságtól a letelepítési kvótát megtámadó magyar beadványra. Hozzátette: nem szimbolikus, hanem érdemi döntésre számítanak. „Nem lehet olyan hatalma Brüsszelnek, hogy ide telepítsen, kényszerbetelepítsen olyan embereket, akikkel mi nem akarunk együtt élni” – tette hozzá.
Szlovákia után egy nappal érkezett meg Luxembourgba a magyar beadvány, de a kormány arra számít, hogy további országok is beszállnak a perbe Magyarország oldalán. A magyar kabinet álláspontja szerint a kvótarendszer elfogadásával elvonták a nemzeti parlamentek döntési jogkörét, de sérült mások mellett a jogbiztonság és az arányosság elve is. Az igazságügyi miniszter szerint másfél éven belül dönthetnek.
„Tíz pontban foglaltuk össze azokat a jogi érveket, amelyek anyagi jogi és eljárásjogi érvek. Bízunk abban, hogy a bíróság ezeket az érveket komolyan meg fogja vizsgálni. Ez egy másfél éves per körülbelül, úgy lehet számítani. Nyilvánvalóan a per most kezdődik, tehát azzal, hogy a bíróság regisztrálja Magyarország keresetét” – fogalmazott Trócsányi László.
Alkotmányellenes?
Az alapvető jogok biztosa alkotmányellenesnek is tartja a bizottsági javaslatot. Székely László az Alkotmánybírósághoz intézett beadványában kiemeli, hogy emberek kötelező kvóták szerinti áttelepítése egy másik országba kollektív kiutasításnak minősül. Ezt pedig nemcsak az Alapjogi Charta és az Emberi Jogok Európai Egyezménye, hanem Magyarország Alaptörvénye is tiltja.
