Egy kutatás szerint van, aki már nyolcéves korától használja az internetet. A gyerekek azt hamar megtanulják, hogy érhetnek el bizonyos tartalmakat, azt viszont nem tudják, hogy milyen veszélybe kerülhetnek.
„A gyerekek robognak a szuperszonikus sztrádán, de a KRESZ-t nem ismerik, azt mi ismerjük. Mi tudjuk számtalan tapasztalattal, hogy mik állnak bizonyos viselkedések mögött. A gyerekek bíznak a felnőttekben, és ez a bizalom gyakran veszélyhez vezet” – mondja Kósa Éva pszichológus.
Így történhet meg az, hogy egy-egy fiatal idegeneknek is kiadja a személyes adatait, a lakcímét, telefonszámát vagy a fényképét. Az adatvédelmi hatóság abban segít a tanároknak, hogy erről felkészülten tudjanak beszélgetni a diákokkal, a gyerekekben pedig tudatosuljon, hogy a világhálón nem mindenki az, akinek látszik.
„Az anyagok elkészültek, mindegyik ingyenesen letölthető az adatvédelmi hatóság honlapjáról, mi örömmel ajánljuk fel az iskolák, tanárok számára” – nyilatkozta Péterfalvi Attila, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság (NAIH) elnöke.
A tanárok egy hatvanórás tanfolyamon is részt vehetnek, ahol olyan kommunikációs technikákat ismerhetnek meg, amelyeket később átadhatnak a gyerekeknek. Pokorni Zoltán, a kerület polgármestere, korábbi oktatási miniszter jónak tartja a tanárok felkészítését, de megjegyezte, a pedagógusok így is túlterheltek.
„Legyünk reálisak, a tanároknak sokkal több gondjuk-bajuk van, kicsit elegük is van. Hogyha a társadalomban valami probléma van, akkor kötelezővé teszik az oktatásban. Ha túl sok a baleset, kötelező lesz a KRESZ az általános iskolában, ha túl sok a devizahiteles, akkor a gazdasági ismereteket tesszük kötelezővé, ha túl sok az abortusz, akkor a szexedukáció kerül kötelezően a tantervekbe, amelyek mind fontosak, csak így, együtt lesznek aztán kezelhetetlen halmazzá” – fogalmazott Pokorni Zoltán.
A gyerekeknek ráadásul nem csak a felnőttektől kell tartaniuk. A szakemberek szerint ugyanis a netező fiatalok 20 százaléka vett már részt elkövetőként internetes zaklatásban.
