Tehetős oroszok, kínaiak és arabok láttak elsősorban üzletet Rogán Antal 2012-es találmányában, a letelepedési kötvényben. A vevők között fehérgalléros bűnöző is akadt, a Magyar Nemzet írta meg a közelmúltban, hogy adócsaló orosz is vásárolt a magyar állampapírból. Pedig a jelentkezőket négyen is ellenőrzik: a Bevándorlási Hivatal, a terrorelhárítás, a rendőrség és a titkosszolgálat.
A költségekről a kötvényüzletben érintett parlamenti bizottság elnökét hiába kérdeztük.
– Olyan fontos vizsgálatok vannak, amelyek adott esetben nemzetbiztonsági kérdést is felvethetnek.– Az árát azért megmondhatnák…– Nem gondolom, hogy más esetekben, amikor egy Magyarországra betelepülni szándékozó, akár befektetési vagy bármilyen más céllal érkező ember került a magyar kormány látószögébe, ott is a megfelelő vizsgálatok megtörténnek.
A letelepedési kötvényeket nem az állam forgalmazza. Az állampapírokkal jutalék fejében magáncégek kereskednek, amelyeket a Gazdasági Bizottság választ ki. A Magyar Nemzet munkatársa kíváncsi lett volna azokra az iratokra, amelyek alapján a bizottság dönt a jelentkezők közül. A testület elutasította az újságírói kérést, mire a lap pert indított az adatok megismeréséért. Az újság jogi képviseletét a gazdaság átláthatóságáért küzdő civil szervezet, a Transparency International látja el.
A Gazdasági Bizottság a per szüneteltetését kérte a bíróságtól arra hivatkozva, hogy a bizottság nem jogi személy, ezért nem perelhető.
„A letelepedési magyar államkötvények közpénzre vonatokozó adatok, az ebből létrejövő bevétel az igenis közpénzadat, ráadásul, közpénz gyakorlása történik az ügyben, hiszen az Országgyűlés Gazdasági Bizottsága bizonyos cégeket felhatalmaz arra, hogy letelepedési kötvényekkel kereskedjenek. Azt szeretnénk megtudni, hogy milyen adatok alapján minősíti a Gazdasági Bizottság az egyes cégeket kötvénykereskedelemre alkalmasnak a kereskedelmi minőségét” – árulta el a Hír TV-nek Ligeti Miklós, a Transparency International jogi igazgatója.
Az adatvédelmi hatóságtól még senki nem kérte a kötvényüzlet szabályozásának vizsgálatát. Péterfalvi Attila elnök ezért nem is tudott arra válaszolni, hogy a kereskedő cégek nevét megismerheti-e a nyilvánosság.
„Meg kell határozni, hogy mi az, ami nyilvánosságra hozható, és mi az, ami nem. Én azt gondolom, első körben a statisztikai adatok mindenképpen, milyen személyi kört érint, milyen ellentételezése van ennek. Az már egy másik kérdés, hogy ezt a statisztikát mennyire lehet alábontani, hogy például honnan érkeztek, de a statisztika közérdekű adat, a személyes adatok nem, tehát egyfajta arányosságot kell találni” – vélte Péterfalvi Attila, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság elnöke.
Az MSZP törvénymódosítással vetne véget a kötvényüzletnek. „A Rogán- és Habony-féle cégek, amelyek a kötvényeket árulják, ebből busás hasznot kapnak. Mi úgy gondoljuk, hogy ez hatalmas átverés, nemzetbiztonsági kockázatot is jelent. Erre kellene odafigyelni, és nem a baloldali városokat, a baloldali polgármesterek által vezetett településeket kellene meggyanúsítani azzal, hogy ki milyen menekültet fog majd befogadni. Itt a Fidesz telepít be embereket jó pénzért, ezzel hagyjanak fel!” – jelentette ki Szakács László frakcióvezető-helyettes.
A Magyar Nemzet által indított adatigénylési per szeptember 26-án kezdődik a Fővárosi Törvényszéken.
