„Van egy fénykép Seszták úrral és miniszterelnök úrral, hogy most Rigában focit néznek vagy a felkészülést nézik, ennyit tudunk” – az LMP képviselője azért méltatlankodik, mert elmaradt egy egyeztetés, amelyre a kormánypárt hívta őket az alaptörvény módosítása miatt. „Mivel eredetileg társelnököket hívtak meg, gondoljuk, hogy a pártelnöki egyeztetésekről lett volna szó, csak gondolom, rájött a miniszterelnök, hogy hoppá, meccs van, ennyit az egész ügy komolyságáról” – vélte Hadházy Ákos.
Orbán Viktor hétfőre szabadságot vett ki – a saját maga által jegyzett módosító indítványról szóló, ötpárti vita helyett inkább Rigában a magyar válogatott Lettország elleni mérkőzését tekintette meg személyesen. Az alaptörvény hetedik módosítása a többi közt azt is rögzítené, hogy a hatályos magyar eljárásrend megkerülésével nem lehet Magyarországra telepíteni külföldieket – az ugyanis az alkotmányos identitást sértené.
Az alaptörvény tervezett módosításait az igazságügyi miniszter ismertette. „Határozott álláspont, hogy megfelelő védelmet nyújt. Nem vitatom, hogy az uniós jog és a nemzeti jog között lehetnek konfliktusok, azonban azt is hozzá kell tennem, hogy minden ország alkotmánybíróságának vannak olyan döntései, amelyek azt mondják, hogy bizonyos rendelkező alkotmányok megelőzik az uniós jogot. Tehát ezek megfelelő védelmet fognak nyújtani, mert az alkotmányos mag kategóriájához tartoznak” – hangsúlyozta Trócsányi László.
A szocialisták szerint az elbukott kvótanépszavazás nem indokol alaptörvény-módosítást. „Ahogy a magyar választók többsége nem vett részt a voksoláson, úgy mi sem veszünk részt az alaptörvény-módosítás folyamatában. Nem tudjuk, hogy milyen egyeztetések lesznek, volt szó ötpárti egyeztetésről, volt szó pártelnöki egyeztetésről, ennek a formáját, napirendjét nem ismerjük, annyi bizonyos, hogy ma megismerhetjük a szöveget, mert eddig azt sem ismertük” – mondta a frakcióvezető.
A Jobbik elnöke jónak, támogathatónak ítélte a kormány alaptörvény-módosító javaslatát, de holnap tartalmi jellegű módosításokat vet fel az ötpárti egyeztetésen. „Én abban bízom, hogy a kormánypártokban lesz arra nézve nyitottság és rugalmasság, hogy a benyújtott alaptörvény-módosításhoz még mi is hozzátegyük a magunk gondolatait, már csak azért is, mert mi kezdeményeztük először Magyarországon az alaptörvény-módosítást ez ügyben. Bízom abban, hogy sikerül olyan kompromisszumra jutni, amely Magyarországnak a védelmét erősíteni fogja” – fejtette ki Vona Gábor.
A Hír Televízió által megkérdezett nemzetközi jogász szerint a tervezett alaptörvény-módosítás érdemi változást nem jelent. „Ennek az egész folyamatnak igazából egy politikai PR-funkciója volt, egy politikai üzenetet szeretne a belpolitikának küldeni a kormány, aminek az a lényege, hogy nagyon erős és megvédi a hazát, de igazából ezen túlmenően ennek az alaptörvény-módosításnak tényleges értelme nincsen” – vélte Lattmann Tamás nemzetközi jogász.
Az Országgyűlés november 8-án fogadhatja el a változtatásokat – ha meglesz hozzá a kétharmados többség.
