560 ezren tették le az esküt

Eddig csaknem 560 ezer külhoni magyar tette le az állampolgársági esküt, ők szavazhatnak is az idei országgyűlési képviselőválasztásokon. A külügyi államtitkár sajtótájékoztatóján azt mondta: azok, akiknek nincs magyarországi álladó lakcímük, azok levélben adhatják le voksaikat, akik viszont rendelkeznek magyarországi lakhellyel, azoknak személyesen, a külhoni képviseleteken kell szavazniuk.

  • 2014. január 02., csütörtök 14:50
Vágólapra másolva!

Tavaly decemberben Böjte Csaba az országházban tette le állampolgársági esküjét, ő volt az ötszázezredik külhoni magyar, aki élt ezzel a jogával. Azóta még hatvan ezer külhoni magyar vette fel az állampolgárságot.

900 ezer választójoggal rendelkező külföldön élő magyar van, közülük csaknem 350 ezernek van magyarországi állandó lakhelye. Ők csak személyesen, a külhoni képviseleteken szavazhatnak. Azok viszont, akiknek nincs magyarországi álladó lakcímük, levélben adhatják le voksaikat előzetes regisztráció után. Erre a választás napját megelőző 15 napig van lehetőség. A Nemzeti Választási Iroda adatai szerint eddig 95 ezren tették ezt meg.

Németh Zsolt külügyi államtitkár elmondta, a kormány célja az, hogy a külhoni magyarok minél nagyobb arányban vehessenek részt a választásokon.

„Tagadhatatlan, hogy a 2014-es országgyűlési választásoknak a sikere alapvetően befolyásolhatja a kettős állampolgárságnak a népszerűségét és ennek következtében a kedvezményes honosításnak a jövőjét is” - tette hozzá az államtitkár.

Idén már a 13 nemzetiség is állíthat listát. Minden szervezet egy jelöltet juttathat be a parlamentbe, ehhez a Nemzeti Választási Iroda elnöke szerint 15-20 ezer szavazat kell. Ha ennyi voks nem jönne össze, akkor szószólót küldhetnek az országgyűlésbe.

„Akár néhány szavazattal is, szószólót állíthatnak és küldhetnek a parlamentbe. A nemzetiségi szószólónak, szinte ugyanannyi jogosítványa van, mint a képviselőnek, csak szavazati joga nincs. Tehát mindent tehet: tanácskozási joga van, részt vehet bizottságban, vétó joga lehet, mindent megtárgyalhat, de szavazati joga nincs a parlamentben” - mondta el Pálffy Ilona a Nemzeti Választási Iroda elnöke.

A választások időpontját még nem tűzte ki az államfő. Azonban több politikus és szakértő úgy véli, a referendum áprilisban lesz.