
Áder: 1989. június 16-a a diktatúra végét jelentette
A kommunista diktatúra összeomlásának reményét hozta el Nagy Imre 1989-es újratemetése Áder János szerint. A megújult 301-es parcellában tartott megemlékezésen a visegrádi országok elnökei mellett részt vett a német államfő is.
25 évvel ezelőtt június 16-a a diktatúra végét jelentette – ezt Áder János mondta a rákoskeresztúri Új köztemetőben. A köztársasági elnök Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulóján tartott rendezvényen vett részt. A megemlékezésen ott volt Németország államfője és a visegrádi országok köztársasági elnökei is. Az államfő ünnepi beszédében kiemelte: a magyaroknak ez a nap az 1848-as demokratikus hagyományok folytatását és a nyugatos polgárosodás reményét is jelentette.
Június 16-án és november 4-én is felkeresi évről évre az a három férfi Nagy Imre és mártírtársai sírját a rákoskeresztúri Új köztemetőben, akik gimnazistaként vettek részt az '56-os forradalomban. A megtorlás őket is elérte, volt, akit évekre bebörtönöztek. „Mi minden évben ugyanazzal az érzéssel jövünk, hogy lerójuk tiszteletünket '56 áldozatai előtt, és az embernek arra is kell gondolnia, hogy alapjában véletlen fordulatokon múlott az, hogy nem akik itt vannak, azok jönnek ki ránk emlékezni” – mondta a Hír TV-nek Benkő Mihály.
Az állami megemlékezésre is érkeztek '56-osok a mártír miniszterelnök újratemetésének 25. évfordulóján. Arany Tibor Amerikába menekült a forradalom után. Ő azt mondta, két választása volt: vagy kimegy, vagy fölakasztják. Regéczy-Nagy László 15 évet töltött börtönben. 1989-ben, a Történelmi Igazságtételi Bizottság alapítójaként részt vett az újratemetés megrendezésében. „Sokáig éltünk megfélemlítve, és aztán, amikor egyszer kimentünk összefogva, őszintén szembenézve önmagunkkal, a történelemmel, akkor kiderült, hogy erősek vagyunk” – mondta a férfi.
A felújított Nemzeti Emlékhelyen a köztársasági elnök – a német, a lengyel, a cseh és a szlovák államfő jelenlétében – arról beszélt: 1989. június 16-a jelentette a kommunista diktatúra végét. Áder János utalt Orbán Viktor emlékezetes beszédére, amelyben a Fidesz elnöke nyilvánosan követelte a szovjet csapatok távozását.
– A diktatúra hatalomgyakorlói nyilván azt remélték ettől a naptól, hogy a kommunista rezsim áldozatainak, a jeltelen sírokba, arccal lefelé, összedrótozott végtagokkal elföldelt szabadsághősöknek megadott végtisztesség az általuk fenntartott rendszer bűneinek megbocsátását hozhatja. A bűn azonban nem valamiféle feleslegessé vált útipoggyász, amitől bármikor megszabadulhat az ember. A megbocsátáshoz bocsánatkérésre, a bűn megbánására és vezeklésre van szükség. De ez elmaradt – fogalmazott köztársasági elnök.
Lerótták tiszteletüket
Délelőtt a budapesti Vértanúk terén katonai tiszteletadás mellett megkoszorúzták az 1956-os forradalom és szabadságharc miniszterelnökének szobrát. Elsőként Kövér László, az Országgyűlés elnöke tisztelgett néma főhajtással Nagy Imre és mártírtársai, valamint a forradalom hősi halált halt áldozatainak emléke előtt. Őt követte Polt Péter legfőbb ügyész, majd a kormány képviseletében Semjén Zsolt miniszterelnök-helyettes tisztelgett az áldozatok emléke előtt.
Magyarországon tartott a leghosszabb ideig a kommunisták elleni harc, amelynek végét a 2011-es alaptörvény elfogadása jelentette – ezt Orbán Viktor mondta a Bild című német lapnak Nagy Imre és mártírtársai újratemetésének 25. évfordulója alkalmából. A lap emlékeztet, Orbán Viktor volt az, aki 25 évvel ezelőtt ellenzéki politikusként elsőként fogalmazott meg kritikát a kommunizmussal szemben. Bővebben>>
Tóbiás: Beszélhetünk jogállamról?
Az MSZP és a párt parlamenti frakciójának nevében Tóbiás József koszorúzott a Vértanúk terén. A szocialisták frakcióvezető-helyettese azt mondta, az 1956-os forradalom és szabadságharc célja egy szabad, demokratikus, biztonságos Magyarország megteremtése volt. Tóbiás szerint azonban csak akkor lehet valódi demokrácia az országban, ha az itt élő emberek a hétköznapokban is biztonságban érzik majd magukat. A politikus szerint a forradalom nemes céljaitól soha nem volt még olyan messze Magyarország, mint most.
„2014-ben felteendő kérdés, hogy hogyan teljesült az ’56 szellemisége. Hogyan teljesült 1989 rendszerváltása? Beszélhetünk-e jogállamról, beszélhetünk-e demokráciáról, de ami ennél is fontosabb, beszélhetünk-e szociális biztonságról? Beszélhetünk-e arról a létbiztonságról, amelynek a megteremtéséért ’56 hősei mártírhalált haltak, de küzdöttek?” – tette fel a kérdéseket az MSZP általános frakcióvezető-helyettese.
Gyurcsány: A harc most a polgárokra vár
Nagy Imre politikai örökösének nevezte magát Gyurcsány Ferenc, aki párttársaival együtt a mártír miniszterelnök szobra előtt helyezett el koszorút a fővárosi Vértanúk terén. A DK elnöke azt mondta: nemcsak szomorúan, hanem felháborodással látják, hogyan semmisül meg az elmúlt 25 év demokratikus köztársasági rendje. Gyurcsány Ferenc Orbán Viktor kormányfőre utalva beszédében azt mondta: 1956 megmutatta, hogy a diktatúra csak akkor bukik el, ha küzdenek ellene, ez a harc pedig most is az ország polgáraira vár.
„Ebből az örökségből talán leginkább azt tartjuk a ma számára üzenetértékűnek, hogy tisztességes magyar hazafiak, demokraták egyaránt üzekedek az akár bal-, akár jobboldali köpönyegbe bújtatott önkényes diktatúra ellen. Nem egyszerűen szomorúan, hanem felháborodással látjuk, hogy milyen módon lesz enyészeté az elmúlt 25 év demokratikus köztársaság rendje, a demokrácia mellett egyszer felszólaló mai miniszterelnök az egykori bátor fiatalból hogyan lett új önkényúr” – mondta a DK elnöke.
Adjunk nevet az áldozatoknak
Közösen tekintették meg a Terror Háza Múzeumot a V4-ek államfői és Joachim Gauck német elnök. Az öt államfő ezután közösen vett részt azon a sajtótájékoztatón, amin a kommunizmus áldozatainak számbavételéről kötött magyar–német együttműködést mutatták be. Az „Adjunk nevet az áldozatoknak” nevű program célja, hogy pontos adatok legyenek arról, hogy hány áldozata volt a kommunista terrornak.
„A kommunista terror áldozatainak ugyanolyan elismerés és méltatás jár, mint a náci diktatúrát átélt áldozatoknak. Úgy tűnik, hogy Európa nagy részén nem teljesen vannak abban a tudatban, világszerte és Európában különbözőképpen próbálják meg ezt a területet megközelíteni” – mutatott rá Joachim Gauck német szövetségi elnök.
Nagy Imre unokája és több ’56-os mártír hozzátartozója is tiltakozik az esti, Hősök terére meghirdetett Szabadságkoncert ellen. Az ingyenes rendezvényen az Omega és a Scorpions lép fel. Jánosi Katalin, Maléter Pálné és Szilágyi József lánya közleményükben durvának és kegyeletsértőnek nevezték az eseményt. Azt írják: június 16-a az aradi vértanúk emléknapjához hasonlóan egy gyásznap, és ahogy Aradon sem tartanak Madonna-koncertet az emlékműnél, az egykori miniszterelnök halála alkalmából sem kellene táncmulatságot rendezni.













