A Pestisrácok.hu bemutatja – az árvízi folyamatok hozadéka: a buzgár + videó
A magas víz nyomása kikezdi a gátakat. Máris buzgárok törtek fel a Szigetközben. Várhatók még csurgások, s a gátak átázása. A felfokozott készültségnek még akár hetekig fenn kell maradnia. Ahol kitör az ár, például egy ürgelyukon át, azonnal meg kell fékezni azt.
Megkezdődött a Duna tetőzése a Szigetköznél, Nagybajcsnál 855 centiméter a folyó vízszintje. Nagybajcsnál szerda éjszaka a szakemberek már észleltek buzgárokat, csurgásokat a védműveken, de az azonnali beavatkozásnak köszönhetően a töltések tartanak, mondta Siklós Gabriella, az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) szóvivője a Kossuth rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
A védművek egyelőre jól bírják a terhelést, a szakemberek pedig a nap 24 órájában figyelik a töltéseket, s ha gond van, akkor beavatkoznak. Jelentős csapadék a vízgyűjtő területeken nem várható, de az ausztriai olvadás egyértelműen lassítja az ár levonulását.
Na, de mi a buzgár? A buzgár árvíz során a töltések mentett oldalán megjelenő vízfeltörés. A buzgár alulról felfelé irányuló szivárgásból alakul ki, és magával viszi a vízáteresztő réteg finom szemcséjű anyagát. Folyóink mentén árvíz esetén gyakori jelenség.
Hogyan keletkezik a buzgár? A buzgár kialakulásának oka a gát két oldalán levő vízszintkülönbség okozta víznyomás. Az árvízi oldal nyomása a másik oldal talajvízét is emeli (közlekedőedények elve) amennyiben a gát nem megfelelően akadályozza a vízmozgást illetve a rágcsálók, férgek által kisebb-nagyobb károsodások utat biztosítanak a víz útjának.
A teljes cikk a PestiSrácok honlapján olvasható.
Fotó: Időgépem blog
