Az ADHD-s gyerek agya másként reagál jutalomra, büntetésre
Az október a figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) és a diszlexia tudatosításának hónapja. A viselkedési tünetek mögött gyakran specifikus kognitív gyengeségek állnak. Szerencsére ma már egyre kevésbé azonosítjuk az ADHD-t a „rosszasággal”, azonban sok szülő és pedagógus szembesül azzal a kihívással, hogy a hagyományos nevelési eszközök nem működnek. De a szakértő szerint az ADHD-val élő gyermekek motiválására is megtalálhatjuk a hatékony stratégiát.
Sokan azt gondolják, hogy a jutalmazás és a büntetés minden gyermeknél egyformán működik, azonban tudományos kutatások bizonyítják, hogy az ADHD-val élő gyermekek agya másképpen reagál a pozitív és negatív visszajelzésekre. A hagyományos nevelési módszerek gyakran kudarcot vallanak, ami frusztrációhoz vezethet mind a gyermek, mind a szülő oldalán.
„Gyakran találkozunk azzal a tévhittel, hogy az ADHD-val élő gyermek lusta vagy motiválatlan.
Valójában egy olyan neurológiai különbségről van szó, amely alapvetően befolyásolja, hogyan reagál a külvilág ingereire, különösen a jutalmakra és a büntetésekre. Az ADHD-s agy az azonnali jutalmakat részesíti előnyben, és a késleltetett vagy bizonytalan megerősítés kevésbé hatékonyan motiválja.
Ez nem szándékos engedetlenség, hanem egy idegrendszeri sajátosság.”
- magyarázza Dr. Bohács Krisztina, a GEM Tanulási Központ szakmai vezetője
ADHD - több mint egyszerű figyelemzavar
Az ADHD nem betegség, hanem egy neurológiai alapú funkciózavar. A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavar (ADHD) egy gyűjtőfogalom, amin belül az érintettek jelentős kihívásokkal küzdenek a figyelem, az impulzivitás vagy a hiperaktivitás terén. A viselkedési tünetek mögött gyakran specifikus kognitív gyengeségek állnak. Az ADHD-nak három fő megjelenési formája van: a túlnyomórészt figyelemzavaros, a túlnyomórészt hiperaktív-impulzív, és a kombinált típus. Ezek a megjelenési formák az életkorral és az életkörülményekkel változhatnak.
Az ADHD általában olyan viselkedési problémákat okoz, ami a gyerekek iskolai előmenetelét és beilleszkedését is negatívan befolyásolhatja, hiszen izgő-mozgó, figyelmetlen, sokszor meggondolatlan.
„Pedagógiai szükségletei alapján az ADHD-val küzdő gyerek sajátos nevelési igényűnek számít, így a nevelési-oktatási folyamatban különleges bánásmódban kellene részesülnie, a jutalmazás, motiválás terén is” – hangsúlyozza a szakértő.
A dopamin a motiváció kulcsa
A figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral élők idegrendszere eltérően reagál a külső ingerekre, különösen a jutalmazásra és a büntetésre. Ezt a jelenséget a dopamin, egy kulcsfontosságú ingerület átvivő anyag szabályozásának sajátosságai okozzák.
„A kutatások szerint az ADHD-s agy fokozottan érzékeny mind a pozitív, mind a negatív visszajelzésekre.
Ha a jutalom késik vagy elmarad, az agy dopamin-szintjének emelkedése is lassul, ami a teljesítmény és a figyelem egyértelmű romlásához vezet. Mindezt könnyű tévesen motivációhiányként értelmezni, valójában egy neurológiai válaszreakcióról van szó a nem következetes megerősítésre” – fejti ki Dr. Bohács Krisztina.
A GEM Tanulási Központ szakmai vezetője szerint ez a mechanizmus is magyarázza, hogy az ADHD-val élők miért részesítik előnyben a kisebb, de azonnal elérhető jutalmakat a nagyobb, de késleltetett megerősítéssel szemben.
„Bár a büntetés rövid távon hatásos lehet a viselkedés szabályozásában, a fokozott érzékenység miatt hosszú távon a pozitív megerősítés sokkal célravezetőbb. Az erőfeszítést elismerő, azonnali pozitív visszajelzés különösen fontos, mivel az érintettek gyakran küzdenek alacsony önértékeléssel.
A teljesítményüket nagyban segítheti az is, ha az elvárások egyértelműek és állandóak, mivel nehezebben alkalmazkodnak a változó követelményekhez”
– teszi hozzá a szakértő.
Hatékony stratégiák a mindennapokra
Dr. Bohács Krisztina szerint a gyerekek egyedi igényeihez igazított stratégiák megkönnyíthetik a mindennapokat a szülők és pedagógusok számára is.
„Bontsuk le a feladatokat kisebb lépésekre, és adjunk azonnali, pozitív visszajelzést, dicséretet, matricát, minden sikeresen teljesített rész után.
A folyamatos pozitív megerősítés segít fenntartani a figyelmet”
– tanácsolja a szakértő.
Az ADHD-val élő gyerekek nehezebben alkalmazkodnak a változó elvárásokhoz. Fontos, hogy a szabályok egyértelműek és következetesek legyenek.
„Jelöljünk ki minden tevékenységhez konkrét szabályokat, és dicsérjük meg a gyereket, amikor betartja azokat. A házi feladat mennyiségét és időtartamát igazítsuk a kapacitásához. Ha egy feladat túl nehéz, csökkentsük a mennyiséget, és a teljesítmény helyett az erőfeszítést jutalmazzuk!
Minél konkrétabb utasításokat adunk, annál valószínűbb, hogy el tudja végezni a feladatot.”
Sok szülő reménykedik abban, hogy gyermeke kinövi az ADHD-t. Bár a tünetek, például a hiperaktivitás, felnőttkorra enyhülhetnek, az ezeket okozó idegrendszeri különbségek megmaradnak. Még azoknál a felnőtteknél is kimutathatók az ADHD-val összefüggő agyi eltérések, akik már nem mutatnak jelentős klinikai tüneteket.
„Azonban a kezeletlen figyelemzavar felnőttkorban is okozhat nehézségeket a munkahelyen vagy a magánéletben.
A GEM Tanulási Központban a Gibson-teszttel azonosítjuk ezeket a gyengeségeket, majd olyan tudományosan igazolt, egyéni tréningekkel, mint a BrainRx, az AccelerateRx, erősítjük őket, amik tartós változást hoznak az agy neurális hálózatában” – teszi hozzá a szakértő.
A megfelelő, személyre szabott támogatással az ADHD-val járó nehézségek sikeresen kezelhetők. A kognitív fejlesztő programok nemcsak a tanulási képességeket javítják, hanem az önbizalmat és a kompetenciaérzetet is növelik, ami pozitívan hat a gyerekek szociális és érzelmi jóllétére is.
Fotó: GEM Tanulási Központ, Pixabay
