Háború Ukrajnában - Az eddigi legmagasabb a nukleáris fegyverek használatának kockázata Hirosima és Nagaszaki óta
Vendégeink Bogár László közgazdász, Kiss Rajmund, a Mathias Corvinus Collegium diplomáciai műhelyének vezetője és Nikola de Lamberterie, francia újságíró voltak.
Durván bírálta a magyar kormányfőt az ukrán külügyminisztérium békepárti politikája miatt. A külügy honlapján azt írják, szerintük Orbán Viktor kijelentései az orosz agresszió ellen harcoló ukrán nép kóros semmibevételét mutatják, és politikai rövidlátásra utalnak.
Orbán Viktor a Magyar Nemzetben Csermely Péternek adott év végi interjújában beszélt arról, hogy senki sem várhatja el Ukrajnától, hogy feladja területeit, azt a döntést, hogy mikor és miért harcolnak, az ukránoknak kell meghozniuk.
Hozzátette azonban, hogy nekünk, Magyaroknak viszont abban van döntési helyzetünk, hogy milyen mértékben támogatjuk őket. Magyarország úgy döntött, hogy miután ez a háború nem a mi háborúnk, a magyar nemzeti érdekeket szem előtt tartva Ukrajnának humanitárius segítséget nyújtunk.
Béke még nem született úgy, hogy a tárgyalni leülő felek előre tudták volna, hogy mi lesz az egyeztetések végeredménye - tette hozzá a miniszterelnök.
Az eddigi legmagasabb a nukleáris fegyverek használatának kockázata Hirosima és Nagaszaki óta - írta a Global Challenges Foundation 2022-es éves jelentésében. A kockázat elemző csoport vezetője Kennette Benedict, aki az Atomtudósok Közlönyének tanácsadója is, úgy fogalmazott, hogy a nukleáris háború kockázata nagyobb volt, mint az 1962-es kubai rakétaválság idején.
A jelentés arra figyelmeztetett, hogy egy nukleáris összecsapás elegendő port küldene a levegőbe ahhoz, hogy elzárja a napfényt, ami "a káosz és az erőszak időszakát eredményezné, amelynek során a világ túlélő népességének nagy része éhen halna.
A jelentést idéző Gulfinsider hozzáteszi, Biden elnök már októberben elismerte a nukleáris háború kockázatát, ennek ellenére továbbra is fokozza az Egyesült Államok részvételét a háborúban, és a harcoknak nincs vége.
Műsor:
