A magyar gazdák zsebében maradhat a profit
Meghússzorozná a vágópontok számát a Földművelésügyi Minisztérium. Fazekas Sándor szerint a magyar vásárlók egyre jobban igénylik a friss, helyi terméket, ráadásul a húsüzemek munkahelyeket teremtenének, és biztosítanák a rövid ellátási láncot is, mellyel a profit nagyobbik része a gazdáknál maradna.
A berekfürdői vágópont átadásával a Hubai család helyben, a környékbeli gazdák pedig hosszabb utaztatás nélkül tudják levágni és feldolgozni a hazai takarmányon nevelt állataikat: évente 1000 szarvasmarhát vagy 5000 sertést és 250 000 baromfit.
– Mi ennek legfeljebb a felét tudjuk előállítani saját gazdaságunkban, tehát a másik fele az mindenképpen olyan GMO-mentes takarmányon nevelt háztáji állat lesz, amit a gazdák kimondottan ilyen különleges minőségi megjelöléssel szeretnének majd forgalomba hozni – jelentette ki ifj. Hubai Imre, a Hubai Ökofarm, Vágópont és Húsüzem tulajdonosa.
A kormány 2020-ra szeretné megduplázni, 6 millióra emelni a sertések számát. Ehhez azonban biztosítani kell azokat a lehetőségeket, mellyel a gazdáknak megéri állattenyésztéssel foglalkozni. „Jelen pillanatban Magyarországon a zöme ilyen vágóállat-elszállításnak, meg ilyesmi, külföldiek kezében van, és úgy verik le az árakat, ahogy nekik jólesik" – tette hozzá egy tiszafüredi vállalkozó, Márkus László.
Azzal, hogy egy helyen történik a tenyésztés, a feldolgozás és az eladás, az értékesítési lánc lerövidül.
– Az előállított végtermék úgy hasznosul, hogy a profit nagyobbik része a gazdánál marad. Nem nyelik le 3-4 kereskedőláncon keresztül mások – szögezte le Jakab István, a Magosz elnöke.
Jelenleg 40 vágópont van Magyarországon. A földművelésügyi miniszter szerint ennél jóval többre lenne szükség: az állattartás felfuttatása után 7-800 vágópont biztosítaná a helyi termékek, a tájra jellemző ételek előállítását. „Az a tervünk, hogy járásonként 4-5 vágópont létesüljön, így a gazdáknak nem kell 100 kilométerekre elvinni a jószágot, hanem ott helyben tudják feldolgozni" – fogalmazott Fazekas Sándor.
A vágópontokkal nemcsak a tenyésztők, a fogyasztók is jól járnak, hiszen friss, egészséges, jó minőségű élelmiszerhez juthatnak.
Az 50 százalékos uniós támogatással, 150 millió forintból megépült berekfürdői vágópontot egy kisújszállási és egy fegyverneki követi majd Jász-Nagykun-Szolnok megyében.
