Több mint egymillió forint járhat vissza

Szécsi Éva és férje 2007-ben vettek fel 11 millió forintnyi svájcifrank-alapú hitelt. Kezdetben 150 ezer forint volt a havi törlesztő, amit – mivel volt jövedelmük – fizetni is tudtak. Ám alig egy évvel később a törlesztőrészlet 220 ezer forintra nőtt, ők pedig ekkora árfolyammozgással nem számoltak. Éva azt mondja: bíztak a banki tájékoztatásban. Így aztán a szerződésük árfolyamkockázatra vonatkozó része is csak később vált fontossá.

A parlament pénteki döntése alapján annyi már biztos, hogy az árfolyamrés és az egyoldalú kamatemelések összege is visszajár Éváéknak. Utóbbi mértékéről csak ősszel lesz döntés, de az árfolyamrés is százezres tételt jelent. Pontosan 10 millió 925 ezer forintot folyósított nekik a bank annak idején 145,52 forintos svájci frank árfolyamon. Így a tartozásuk 75 075 svájci frank lett. Ám ha a bank nem alkalmazza az árfolyamrést, azaz nem eladási árfolyamon váltja a devizát, az árfolyam kedvezőbb lett volna Éváék számára és 11 141 880 forinthoz jutottak volna. Vagyis csak a folyósítási árfolyam miatt már több mint 200 ezer forint visszajáróval számolhatnak, és ehhez jön még az összes többi jogos járandóság.

Nem csak az adósok, egyelőre a szakemberek is becslésekre hagyatkoznak a visszajáró összeg kiszámításánál. A Magyar Nemzeti Bank 600-900 milliárd forintra becsüli a banki szektor terhét. A veszteség nagyobb részét az egyoldalú kamatmódosítások miatt visszajáró összeg teheti ki.

A pontos elszámolásra az adósoknak őszig kell várniuk, ugyanis a bíróságokon addig zárulhatnak le azok a perek, amelyekben a bankok megpróbálják bizonyítani egyoldalú kamatemeléseik jogosságát. A parlament pedig ezek lezárultával dönt az elszámolás menetéről és módjáról, illetve a devizahitelek forintosításáról.

További részletek a Bruttóban, 19 óra 30 perctől.