Az EU és az USA is büntetné Oroszországot
Újabb szankciókat vezet be Oroszország ellen az Európai Unió és az Egyesült Államok a Krím félsziget visszacsatolása miatt. Brüsszel a ma kezdődött EU-csúcson dönt majd arról, hogy kibővítik a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott orosz politikusok körét. Washington már gazdasági szankciókkal is él, amelyek egy orosz bank ellen irányulnak majd.
Az oroszok sorra veszik át a bázisokat a Krímben az ukránoktól, többnyire erőszak nélkül. „Tegnap az emberek már rubellel fizettek. Szerdán pedig azt is közölték velünk, hogy milyen dokumentumok kellenek az orosz útlevél megszerzéséhez” – mondta egy bolti eladó.
Vlagyimir Putyin elnök szerdán írta alá az államközi megállapodást a Krím félsziget és Szevasztopol vezetőivel arról, hogy az orosz múltú és többségű térség csatlakozik Oroszországhoz. Az alkotmánybíróság jóváhagyása után csütörtökön a parlament alsóháza is rábólintott a csatlakozásra, pénteken pedig valószínűleg a felsőház is szentesíti a megállapodást.
Ukrajna viszont továbbra is magáénak tekinti a félszigetet: a parlament nyilatkozatban közölte, hogy soha nem fog belenyugodni az elcsatolásba. Háborút azonban nem akar indítani, ezért megkezdte előkészületeit a krími egységek kivonására.
A nemzetközi közösség nagy része szerint Moszkva megsértette Ukrajna szuverenitását, ezért a mostani EU-csúcson újabb politikai szankciókat hozhatnak Oroszországgal szemben. Hosszabb távon pedig gazdasági büntetőintézkedések is elképzelhetők.
„Elfogadhatatlan, amit Oroszország tett, az Európai Unió országainak világos és egységes választ kell adniuk erre. Ez azt jelenti, hogy ki kell terjeszteni a beutazási tilalommal és vagyonbefagyasztással sújtott személyek körét, de azt is jelenti, hogy segíteni kell egy erős és demokratikus Ukrajna felépítését” – mondta David Cameron brit kormányfő, utalva arra, hogy pénteken az EU és Ukrajna aláírja a társulási és szabad kereskedelmi megállapodás politikai részét.
Vannak olyan európai politikusok, akik szerint a nyugat kettős mércével mér, hiszen Koszovó elcsatolását Szerbiától például jogszerűnek tekintette. „Nem tagadhatjuk, hogy a Krím félsziget nagy többsége el akar szakadni Ukrajnától. Persze ez szerintem sem ok a történtekre, de rá szeretnék mutatni, hogy a nemzetközi jog megsértéséből szokás lehet, és ez veszélyes. Én anno figyelmeztettem erre Koszovó esetével” – mondta a német Baloldal párt egyik vezető politikusa, Gregor Gysi.
Amerika és az EU viszont ezt másként látja. Washington máris bejelentette, hogy újabb szankciókat vezet be orosz tisztviselők ellen, emellett engedélyezi a gazdasági büntetőintézkedéseket is, például egy orosz bank ellen.
Magyarország nem ismeri el a krími népszavazást
A Külügyminisztérium parlamenti államtitkára szerint a kárpátaljai magyarságnak nincs oka pánikra, mert Ukrajnában nincs háború, sem rendkívüli állapot. Németh Zsolt erről Beregszászon beszélt, miután a magyar vezetőkkel találkozott.
Németh Zsolt megerősítette: a kormány indokoltnak tartja az uniós szankciókat Oroszországgal szemben. „Magyarország az elmúlt 23 esztendőben folyamatosan támogatta Ukrajna területi integritását és szuverenitását. Most is támogatjuk, ebben a rendkívül kritikus helyzetben, és nem fogadjuk el a krími népszavazás legitimitását. A krími népszavazás Patyomkin-népszavazás volt. Nem felel meg a legitimitás kritériumainak, és nem fogadjuk el a végeredményét sem.”
Az államtitkár szerint az ukrán kormánynak a következő napokban világossá kell tennie, hogy Ukrajna és Oroszország között nincs hadiállapot, az ország nyugati felén pedig nem mozgósítás, hanem az önkéntesek összeírása és kiképzése folyik.
Az államtitkár gyorsítaná Ukrajna európai integrációját. Mint mondta, ezt a célt szolgálja az új határátkelőhelyek építése, a beregszászi elkerülőút és a vízumliberalizáció is.
Beregszász polgármestere, Babják Zoltán szerint továbbra sincs mozgósítás Ukrajnában, de a helyzet óráról órára változik.
