Alkotmányossági óvás a dohányzás kitiltása ellen
Alkotmányossági óvást terjesztett be Romániában 33 szenátor az ellen a tervezet ellen, amely kitiltja a dohányzást a zárt közterületekről – a törvénynek január 1-jén kellett volna hatályba lépnie. Sokan úgy vélik: a nagy dohányipari cégek lobbija állhat az óvás mögött, ugyanis Európán belül Romániában van a legtöbb dohányos, a törvény hatályba lépése pedig hatalmas bevételkiesést okozna a cigarettagyártóknak.
Tizenöt percenként meghal egy ember Romániában a dohányzás miatt a romániai tüdőgyógyászok szövetségének kimutatása szerint, és a dohányzás miatti tüdőrákos esetek száma is növekszik. A szomszédos országban a közterületek többségén, az egyetemeken és az iskolákban, illetve a kórházak környékén 2013 óta tilos a dohányzás. Most a vendéglátóipari helyekről is kitiltanák a füstölőket.
A szigort a vendéglátósok sem kifogásolják, szerintük ebből nem származik nagy veszteségük. „A külföldi vendégek soha nem gyújtanak rá, meg van jelölve az udvaron, hogy hol lehet dohányozni, tiszteletben tartják azt, hogy a szomszéd asztalnál nem gyújtanak rá, szerintem ez intelligencia kérdése. Azokat a vendégeket biztosan elveszítjük, akik csak azért mennek étterembe, hogy dohányozzanak, de azokat, akik csak ebédelni vagy vacsorázni szeretnének, nem hiszem, hogy befolyásolja” – véli egy csíkszeredai étterem-tulajdonos.
A vendéglátósok szerint a dohánylobbi próbál keresztbe tenni az új szabályozásnak. „Valószínű, hogy a nagy cigarettagyártók lobbiznak a dohányzás megmaradásáért. Személyes véleményem, hogy valószínűleg nagy anyagi kárt okoz ezeknek a termelőknek, ezeknek a dohányipart éltető cégeknek. Három iparóriásról beszélünk, amely Romániában tevékenykedik. Először mindenki pozitív volt, és arról volt szó, hogy az elnök úr aláírja, s akkor máris, januárban érvénybe is lép, ez most megakadt, valószínűleg a lobbizás miatt” – véli egy másik csíkszeredai étterem-tulajdonos.
Az RMDSZ székelyföldi szenátora is úgy látja, hogy a szigort minél hamarabb életbe kell léptetni a dohánylobbi nyomásgyakorlása ellenére. „Biztos, hogy érdekük nekik, hogy nagy fogyasztói bázist tudjanak maguknak Romániában. Egyértelmű, hogy a dohányosok száma nagyon nagy, a többi európai országhoz képest sokkal nagyobb Romániában, és arányaiban egy nagyon erős piacot veszítenek el, de nem hiszem, hogy ezt pénzben lehet mérni, nem hiszem, hogy adóbevétel szempontjából kell ezt a témát megközelíteni. Nem értek egyet azokkal, akik azt mondják, hogy fontos bevételi forrása ez a költségvetésnek, és ezért hagyni kell ezt a piacot, hogy szabadon alakuljon” – mondta Tánczos Barna.
Az alkotmánybírósági óvást beterjesztő szenátorok azt állítják: nem a dohányzás korlátozásával van gondjuk, hanem a zárt közterület fogalmának meghatározása rossz a törvényben. A jogszabály ugyanis jelenlegi formájában a magánszférára is kiterjed, mert a szöveg tulajdonformától függetlenül minden közös használatra szánt, szabadon megközelíthető, mennyezettel és legalább két oldalfallal határolt helyiségre kiterjeszti a dohányzás tilalmát. A bukaresti testület január 27-én tárgyal a beadványról.
