Navracsics: Nem csak erkölcsi kárpótlás jár a kitelepítetteknek
Először rendezték meg Magyarországon a Szlovákiából kitelepítettek emléknapját. Arról, hogy a megemlékezés minden évben április 12-én legyen, még tavaly decemberben döntött a parlament. A rendezvényen Navracsics Tibor miniszterelnök-helyettes kijelentette: nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is kárpótolni kell azt a 120 ezer embert, akiknek 1947-ben el kellett hagynia szülőföldjét.
Több százan gyűltek össze Komáromban a Monostori erődnél a Szlovákiából kitelepítettek első emléknapján.
– Az átírt, megírt sorsokon változtatni nem tudunk, de emlékezünk, és emlékezetünk nemcsak valamennyiünk felelőssége, de kötelessége is – fogalmazott Molnár Attila, Komárom polgármestere.
A Magyar Közösség Pártjának elnöke szerint ez a megemlékezés is felhívja a figyelmet arra, hogy még messze nem rendeződött a Szlovákiában élő magyarok helyzete. „Ma, amikor az identitás megőrzéséért mindennapos harc és küzdelem folyik, ma, amikor a népszámlálási adatok tükrében azt tudjuk, kevesebben vagyunk, és azt is tudjuk, hogy az alkotmány szerint demokratikusnak nyilvánított Szlovákiában nagy hallgatás van a számmal kapcsolatban, a szlovák politika nem reagál rá, mintha mi sem történt volna – közölte Berényi József. – Mindezek ismeretében elmondhatjuk, ma is nemzetállam-építés zajlik Szlovákiában. Csak más eszközökkel, másféleképpen, más formában” – tette hozzá.
Navracsics: Egy nemzetet sokféleképpen tönkre lehet tenni
Az 1947-es eseményeket felidézve a miniszterelnök-helyettes úgy fogalmazott: egy nemzetet sokféleképpen tönkre lehet tenni. „Nem szükséges egy nemzetet, egy közösséget, egy etnikai közösséget fizikailag is megsemmisíteni ahhoz, hogy kitöröljék a történelemből – fogalmazott Navracsics Tibor. – Adott esetben elég lehet csupán csak odébb költöztetni” – tette hozzá a közigazgatási és igazságügyi miniszter.
Navracsics Tibor arra is figyelmeztetett, hogy a Szlovákiából kitelepített magyarokat nemcsak erkölcsileg, de anyagilag is kárpótolni kell. „Most készült el az én minisztériumomban az előterjesztés azzal kapcsolatban, hogy a Felvidékről kitelepítettek milyen kárpótlásban részesülhetnek. Most a Külügyminisztériummal egyeztetünk, azt nézzük, hogy a nemzetközi szerződéseknek ez a koncepció mennyiben felel meg, illetve kell-e rajta módosítani. Azt követően tárcaközi egyeztetésre kerül, aztán fog a kormány és a parlament elé kerülni” – közölte a tárcavezető.
A miniszterelnök-helyettes az ünnepség végén a Komárom-Esztergom megyei kormánymegbízottal megkoszorúzta a kitelepítettek emlékművét.
