Lesz brit EP-választás, de az új EB-elnökről már London nem dönthet
A brit kormányfő elfogadta az Európai Tanács javaslatát az Egyesült Királyság kilépési dátumának elhalasztásáról. A 27-ek október 31-éig adtak haladékot a szigetországnak a Brexit-folyamat lezárására. Theresa May azt mondta, az ország a lehető leghamarabb ki fog lépni a Közösségből. Zöldhegyi Katalin, a Hír TV brüsszeli tudósítója Híradónkban számolt be a részletekről és a lehetséges forgatókönyvekről.
Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke és tizenhét tagállam 2020-ig történő halasztást javasolt, de Franciaország – mint, ahogy Zöldhegyi Katalin, a Hír TV brüsszeli tudósítója fogalmazott – bekeményített. Emmanuel Macron francia államfő ragaszkodott a legfeljebb júniusi időponthoz, vagyis a rövid határidőhöz. Végül megszületett az október 31-i kompromisszumos javaslat.
Franciaországnak az volt a kikötése, hogy innentől kezdve az Egyesült Királyság nem szólhat bele az európai uniós költségvetési tárgyalásokba.
Zöldhegyi Katalin ismertetése szerint október 31-e azért is fontos dátum, mert akkor jár le a Jean-Claude Juncker vezette Európai Bizottság megbízatása, vagyis London már nem vehet részt az új európai bizottsági elnök személyéről szóló szavazásban, amihez minősített többség kell. Nagy-Britannia nem állíthat uniós biztost sem.
Az október 31-i dátum azt is jelenti, hogy Nagy-Britanniának meg kell tartania a május végén esedékes európai parlamenti választásokat. Ugyanakkor, ha május 22-ig a brit parlament alsóháza ratifikálja a Brexit kilépési megállapodást, akkor nincs szükség EP-választásra szigetországban. Zöldhegyi Katalin hozzátette: ha nincs ratifikáció és nem lenne EP-választás sem, akkor az azt jelentené, hogy Nagy-Britannia kötelezően és automatikusan kilép az Európai Unióból, ez viszont megállapodás nélküli kiválást jelentene.
Hír TV
