A londoni székhelyű Amnesty a témáról készített második jelentésében felhívta a figyelmet, hogy az elmúlt három évben a gyilkosságok módszeressé váltak, és a hatóságok nem vonták felelősségre az elkövetőket. A jogvédők azzal is megvádolták Manilát, hogy szándékosan félretájékoztatja a nemzetközi közösséget.
A szervezet felszólította az ENSZ Emberi Jogi Tanácsát, hogy kezdeményezzen vizsgálatot a visszaélések ügyében, amelyek kimeríthetik az emberiesség elleni bűncselekmények kategóriáját. A Genfben ülésező, 47 tagú tanács a héten szavazhat a kérdésről egy Izland által előterjesztett határozat formájában.
Lehetetlen pontosan megmondani, hányan haltak meg Rodrigo Duterte Fülöp-szigeteki elnök drogellenes háborújában. A manilai kormány 5300 gyilkosságról tud, amelyet rendőrök követtek el az önvédelem jegyében. Egyes vélekedések szerint az áldozatok valódi száma ennek négyszerese lehet.
Az Amnesty szerint többségük a szegények közül kerül ki, akiknek nevei a folyamatos rendőri nyomás alatt álló helyi hatóságok közreműködésével kerülnek fel a megbízhatatlan és illegális megfigyelési listákra.
Ami még rosszabb, hogy ezeket a neveket sohasem törlik a megfigyelés alatt állók listájáról, akkor sem, ha az illető elvonókúrára ment, és felhagyott a kábítószer-használattal - figyelmeztetett a szervezet.
Az Amnesty egyúttal kifogásolta a sajtó témában mutatott érdektelenségét, illetve azt, hogy a helyi hatóságok nem indítanak nyomozást a gyilkosságok ügyében, és nincsenek megfelelő programok a drogfüggők segítésére.
Manila eddig következetesen visszautasította a jogvédők vádjait, és jelezte, hogy az áldozatok családtagjai pert indíthatnak, ha úgy érzik, jogtalanság történt.
Salvador Panelo elnöki szóvivő korábban törvényesnek nevezte a rendőrségi fellépést, és a külföldi kormányok álhíreken és mendemondákon alapuló beavatkozási kísérletének nevezte az ENSZ-nyomozás megindítására irányuló kezdeményezést.
MTI
