Rólunk, nélkülünk
Nem vehet részt a magyar koronavírus-törvényről szóló uniós vitán a magyar igazságügyi miniszter - értesült Híradónk. David Sassoli, az európai parlament szocialista elnöke egy nem létező szokásjogra hivatkozva utasította vissza, hogy Varga Judit felszólalhasson a csütörtöki brüsszeli vitán. A miniszter Facebook-oldalán szavazást indított arról, hogy elfogadható-e az elutasítás. Deutsch Tamás fideszes EP-képviselő kiábrándítónak és szánalmasnak nevezte az Európai Parlament Magyarország elleni lépéseit.
Brüsszelből Zöldhegyi Katalin jelentkezett. Elmondta, hogy David Sassoli azt mondta, hogy állam- és kormányfői részvétel kell az ilyen nagy horderejű vitához, és bevált gyakorlatra hivatkozott azzal kapcsolatban, hogy nem engedélyezték Varga Judit igazságügyi miniszter részvételét a csütörtöki vitán. Tudósító azonban felhívta arra a figyelmet, hogy nincs olyan törvény vagy paragrafus az Európai Parlament eljárásrendjében, hogy ilyen vitákon kizárólag miniszterelnök vagy államfő képviselheti a hazáját.
Zöldhegyi Katalin beszélt arról is, hogy Varga Judit rendszeresen jár Brüsszelbe, ő képviseli a magyar kormányt a jogállamiság ügyében indított eljárásokban az Európai Tanácsban.
Elhangzott, hogy a Hír TV másik forrásból úgy tudja, hogy a Magyar Uniós Nagykövetség is megkereste Sassoli kabinetjét, és a rendkívüli helyzetre hivatkozva kértek rendkívüli intézkedést, azonban erre nemet mondtak.
Televíziónk úgy tudja, hogy a szocialista és a zöld frakcióvezetők gyakoroltak Sassolira nyomást az ügyben.
A magyar koronavírus-törvény európai parlamenti megvitatását a zöld frakció kezdeményezte, de csatlakoztak hozzájuk a szocialisták és a kommunisták is. Amikor a döntés megszületett a plenáris vitáról, úgy határoztak, hogy nem küldenek meghívót a magyar kormánynak a vitára.
Varga Judit igazságügyi miniszter ezután jelentkezett, hogy a magyar kormány képviseletében akar felszólalni a vitán.
David Sassoli az Európai Parlament szocialista elnöke ezután állt elő azzal, hogy a legmagasabb szinten folytatott vitán a magyar kormányfőnek kell képviselnie az országot.
Az Európai Parlament ügyrendjében, házszabályában azonban nincs ilyen jogszabály. A gyakorlat az, hogy állam vagy kormányfők vagy államtitkárok vagy uniós nagykövetek vesznek részt az ilyen eseményeken
– hívta fel rá a figyelmet Zöldhegyi Katalin, a HírTV brüsszeli tudósítója.
Ragaszkodott a személyes jelenléthez is, holott a fertőzés-veszély miatt az uniós képviselők 80-90 százalékaa, köztük a vitát kezdeményező francia képviselő is, internetes kapcsolat révén vesz majd részt a vitában.
Orbán Viktor miniszterelnök David Sassoli parlamenti elnöknek küldött levelében leszögezte:
jelenleg minden erejét és energiáját a járvány elleni védekezés köti le, a magyar kormány képviseletében így Varga Judit igazságügyi miniszter tud részt venni a vitában.
Az Európai Parlament elnöke egyelőre adós a válasszal.
Varga Judit így egy nappal a vita előtt sem tudja, hogy érintet félként szót kaphat-e a plenáris vitában.
Bár Vera Jourova, az Európai Bizottság cseh alelnöke tisztázta, hogy Magyarországon nem fogadtak el olyan törvényt, amely ellenkezne az európai uniós joggal, sokan siettek az ítélkezéssel.
Előbb Donald Tusk a Néppárt elnöke, később Guy Verhofstadt liberális politikus hasonlította a magyar jogszabályt Hitler felhatalmazási törvényéhez, Soros György pedig diktátornak nevezte a miniszterelnököt.
A kormány álláspontja szerint a magyar jogszabály nem egyedi, több uniós államban is hasonló jogrend lépett ugyanis életbe. Ráadásul van olyan uniós tagállam, ahol a kiszélesített jogkörrel bíró kormány maga dönthet arról, hogy mikor ér véget a rendkívüli időszak, míg Magarországon erről nem a kabinet dönt: a parlament szavazta meg és ugyancsak az országgyűlés vethet véget a rendkívüli időszaknak.
A Magyar Nemzet megkérdezte az Európai Parlament szóvivőjét, hogy mi a testület végső álláspontja a kérdésben. Jaume Duch Guillot válaszában megerősítette Sassoli álláspontját, miszerint szívesen meghallgatják a magyar kormányt, de csak a szabályoknak megfelelő szinten. – Orbán Viktor Sassoli elnöknek küldött levelében pedig világossá tette, hogy nem tud itt lenni – szögezte le Jaume Duch Guillot, megismételve: az uniós parlamentben bevett gyakorlat, hogy a plenáris vitákon az államfő vagy kormányfő szólal fel a tagállamok nevében.
HírTV
KAPCSOLÓDÓ:
Az EP jó úton halad afelé, hogy a parlamentarizmus karikatúráját csinálja saját magából
