
Liberális ellenszélben kormányoz a lengyel jobboldal
– Valaha a kommunizmussal szemben folytattunk küzdelmet, ám az később összeomlott. Biztos vagyok benne, erre a sorsra jut a mostani baloldali ideológia és vele a föderális Európa utópisztikus eszméje is – mondta a Magyar Nemzetnek a CPAC konzervatív konferencián adott villáminterjúban Patryk Jaki. A jobboldali európai parlamenti képviselő 2017-ben a tizedik legbefolyásosabb lengyel személyiség volt a Wprost hírmagazin listáján.
– Egy globalizált világban nagyon nehéz felvenni a versenyt a baloldali ideológiával; ha kapunk is egy választáson mondjuk 30 százalékot, továbbra is meg kell küzdenünk a baloldalnak a médiában, a kulturális életben, a posztkommunista időszakban gyökerező intézményekben elfoglalt pozíciójával – állítja Patryk Jaki.
A Szolidáris Lengyelország (SP) elnevezésű kisebb kormánypárt politikusától – aki a budapesti CPAC Hungaryn a baloldali ideológia nihilista, egoista, pusztító jellegéről beszélt – azt kérdezték, mennyit nyomott a latba, hogy Varsóban már hetedik éve nemzeti–konzervatív kormányok irányítanak az SP szövetségese, a Jog és Igazságosság (PiS) vezetésével.
Jaki azt mondta, hozzászoktak már a liberális média, így a Gazeta Wyborcza vezető napilap, valamint a Soros György amerikai üzletember által támogatott szervezetek támadásaihoz.
A milliárdos egy érdekeltsége nemrég 40 százalékos tulajdonrészt szerzett a második legnagyobb lengyel lap, a korábban mérsékelten jobbközép Rzeczpospolita kiadóvállalatában. A minap Matt Tyrmand, lengyel–amerikai jobboldali újságíró beszélt interjúnkban arról, hogy amikor a PiS 2015-ben kormányra került, Bizottság a Demokrácia Védelmében néven hirtelen szárba szökkent egy tiltakozó csoport, amely országszerte tüntetéseket szervezett a jobboldal ellen. A háttérben Soros érdekeltségei álltak – mondta Tyrmand.
A felmérések ugyanakkor azt mutatják, a PiS-t és az SP-t is magába foglaló Egyesült Jobboldal nevű pártszövetség a 2023-as parlamenti választások esélyese. Támogatottságát májusban 38-39 százalékra mérték.
– Bízom benne, hogy a türelem rózsát terem, ugyanis a mi kultúránk hagyományai a kétezer éves kereszténységben gyökereznek.
Valaha a kommunizmus ellen folytattunk küzdelmet, ami azonban később összeomlott, és biztos vagyok benne, hogy erre a sorsra jut a mostani baloldali ideológia és vele együtt a föderális Európa utópisztikus eszméje is
– véli a korábbi igazságügyi miniszterhelyettes és államügyész-helyettes.
Jaki európai parlamenti képviselőként az Európai Konzervatívok és Reformisták jobboldali frakció koordinátora a LIBE bizottságban, amely a Magyarországot és Lengyelországot is sújtó jogállamisági eljárásokat tárgyalja. – Ez egy abszurd ügy, amelyben kettős mércével kellett szembenéznünk. A Lengyelországgal szembeni eljárás sarkalatos pontja az igazságügyi reform volt, noha az spanyol mintára készült. Amikor megkérdeztük, miért csak minket vádolnak, akkor az Európa Tanács mellett működő jogi tanácsadó testület, a Velencei Bizottság elismerte ugyan szakvéleményében, hogy tartalmilag ugyanarról van szó, mint a spanyol esetben, de szerintük Spanyolországban a jogi kultúra mégiscsak erősebb. Hogy azonban ez mit takar pontosan, azt nem tudták érthetően megfogalmazni – állítja Jaki.
Szerinte a helyzetet az is rontja, hogy nem elég erős Európában a konzervatív média, így a döntéshozók közül is sokan egyoldalúan tájékozódnak.
Frakciótársa, Vincenzo Sofo olasz EP-képviselő, aki szintén a LIBE bizottság tagja, a CPAC-en azt mondta lapunknak, az európai jobboldal egységesen tudná visszaverni az Európai Bizottság jogállamiságot kifogásoló támadásait, amelyeket az EP-ben a balliberális frakciók támogatnak.
A liberálisok és a baloldal szervezettebbek nálunk, ebben van mit javulnunk
– állítja ezzel kapcsolatban Patryk Jaki, hozzátéve: lehetne még mit erősíteni a visegrádi négyek kormánypártjainak együttműködésén is az Európai Parlamentben.
(Fotó: MTI/PAP/Wojciech Olkusnik)














