A cikk a Világgazdaság honlapjánis elérhető.
Oroszországban hétfő délután minden szem a Kremlre szegeződik: Dmitrij Peszkov szóvivő bejelentése szerint Vlagyimir Putyin elnök „több fontos nyilatkozatot” tesz a Biztonsági Tanács ülésén. Az eseményre fél három után kerül sor, és meghatározó lehet az ország kül- és belpolitikájára, mivel a vezető testület elsősorban az ország biztonsági stratégiáját alakítja.
Az MTI kora délután közölte a friss információt:
Oroszország 2023 elején felfüggesztette részvételét az Új START-ban azzal, hogy a szerződésben való újbóli részvételéről az elnök dönthet. Moszkva szerint ez kényszerű döntés volt, azon szankciók fényében, amelyeket a Nyugat Oroszország ellen az ukrajnai háború miatt bevezetett.
Putyin a hétfői tanácskozáson egyebek között arról beszélt, hogy a hadászati stabilitás a tovább romlik világban, és hogy az Oroszország védelmi képességének megerősítésére irányuló tervek a világ helyzetét figyelembe véve készülnek, és ezek maradéktalanul és időben megvalósulnak.
Megállapította, hogy az orosz-amerikai kapcsolatok rendszere a fegyverzet-ellenőrzés terén összeomlott, hozzátéve, hogy a politikai-diplomáciai megoldásokat részesíti előnyben.
"Hangsúlyozom, és efelől senkinek sem szabad, hogy kétségei legyenek, hogy Oroszország minden létező és újonnan felmerülő fenyegetésre képes reagálni" - hangoztatta.
A nukleáris fegyverekkel rendelkező államok közötti párbeszéd alapjainak jelentős meggyengüléséért Putyin a Nyugat "romboló lépéseit" és "fölényre törekvését" tette felelőssé. Hangsúlyozta, hogy Oroszország következetesen hangsúlyozta a fegyverzet-ellenőrzési rendszer lebontásának veszélyességét, és nem érdekelt a fegyverkezési verseny felgyorsításában.
A hadászati fegyverzetek csökkentéséről szóló, Új START, START-3 vagy prágai szerződés néven ismert, tíz évre szóló és legfeljebb öt évvel meghosszabbítható hatályú megállapodást 2010. április 8-án írta alá Oroszország és az Egyesült Államok akkori elnöke, Dmitrij Medvegyev és Barack Obama. A dokumentum mindkét félnek előírta: úgy csökkentse nukleáris arzenálját, hogy hét év elteltével, valamint azt követően a fegyverek összesített száma ne haladja meg a 700 hordozóeszközt (interkontinentális ballisztikus rakétát, tengeralattjáróról indítható ballisztikus rakétát és nehézbombázót), valamint az 1550 robbanótöltetett és a 800 telepített és nem telepített indító szerkezetet.
2021. február 3-án Oroszország és az Egyesült Államok jegyzéket váltott az öt évre szóló meghosszabbítás hatálybalépéséhez szükséges belső eljárások befejezéséről.
Oroszország 2022. augusztus 8-án tájékoztatta az Egyesült Államokat, hogy ideiglenesen kivonja létesítményeit az Új START-szerződés szerinti ellenőrzés alól.
Fotó: Shutterstock
