A teljes cikk az Origo honlapján érhető el.
A NATO tagországaiban az elmúlt hetekben több, úgynevezett hibrid támadásként értékelt esemény történt: ismeretlen drónok jelentek meg dán repülőterek és katonai bázisok fölött, orosz vadászgépek repültek be Észtország légterébe, orosz gyártmányú harci drónok tűntek fel Lengyelország fölött, sőt egy orosz katonai repülőgép egy német fregattot közelített meg a Balti-tengeren, írja a Tagesschau.
Boris Pistorius a közelmúltban úgy fogalmazott: Moszkva egyre gyakrabban és egyre intenzívebben teszteli a NATO-tagállamok határait. A szövetségesek komoly aggodalommal figyelik a fejleményeket, hiszen a folyamatos incidensek növelik a félreértésekből fakadó eszkaláció kockázatát. A német védelmi miniszter szerint ezért létfontosságú, hogy a NATO egységesen, de megfontoltan reagáljon, és ne engedjen a provokációknak.
A kérdés azonban nyitott: mi számít megfelelő válasznak? Hogyan lehet határt szabni egy olyan államnak, amely a hibrid támadásokat tudatos politikai eszközként alkalmazza? A fórumon az Egyesült Államok ukrajnai különmegbízottja, Keith Kellogg, az Európai Bizottság, a NATO képviselői és a Nemzetközi Atomenergia-ügynökség vezetője, Rafael Grossi is részt vesznek.
Wadephul német külügyminiszter a keleti szárny megerősítése mellett érvel: több légvédelmi kapacitás, a Balti-tenger védelmének fokozása és az újabb, immár 19. szankciós csomag bevezetése mellett. „Oroszországnak tudnia kell: mindig válaszolni fogunk. Nem hagyjuk, hogy katonailag nyomás alá helyezzenek minket” – hangsúlyozta.
Fotó: Shutterstock
