Hamupipőke, az árva lány története számos változatban ismert a világon. Érdekes, hogy első nyomai az ókori Egyiptomban tűnnek fel, majd megjelenik Rómában és a IX. századi Kínában is. Idehaza népszerűségéhez nagymértékben hozzájárult többek között a Grimm-gyűjteményből már a XIX. század közepén átültetett változat, valamint az Erdélyi János Népdalok és mondák című, 1848-ban publikált gyűjteményében olvasható Az özvegy ember és árva lány történet. A német mesetudós, Ulf Diederichs szerint a történetnek több mint négyszáz változata kering szerte a világban.
A Hamupipőke című családi operettmusicalben csángó népdalok is felcsendültek
A Budapesti Operettszínház alkotói, közülük is főként a darabot jegyző Orbán János Dénes és a zeneszerző Pejtsik Péter ha nem is négyszáz, de rengeteg változatot tanulmányozhattak, mire létrehozták a csángó népmesei elemekkel és népdalokkal átszőtt Hamupipőkét, ami meglepően látványos, humoros és magával ragadó lett.
A teljes cikket a Magyar Nemzet oldalán olvashatják, IDE KATTINTVA!
