Menczer: Amikor bírálnak bennünket azt jelenti, hogy valamit jól csinálunk
A Magyarországra gyakorolt nyomás nőni fog Szijjártó Péter szerint. A nagyköveti értekezletről Menczer Tamást a külügyminisztérium államtitkárát kérdezte a Hír TV stúdiójában a Magyarország élőben című műsorban Velkovics Vilmos műsorvezető.
„A gazdasági növekedés 5 százalék fölött van, Uniós rekorderek vagyunk. Mekkora szerepe van ebben a külgazdasági és külügyminisztériumnak, egyáltalán a külgazdaság eredményeinek?”
– tette fel a kérdést Velkovics Vilmos.
A tájékoztatásért felelős államtitkár válaszában kifejtette:
„2014-ben alakítottuk át a külügyminisztérium munkáját a tekintetben, hogy külgazdasági fókuszú külpolitikát folytatunk. Támadták is annak idején éppen eleget ezért Szijjártó miniszter urat, illetve úgy általában a külügyminisztériumot, holott mások ezt már korábban elkezdték. Valóban fontos szerep jut nekünk. Két fő csapásirányunk van: az egyik az export. Ha már gazdasággal kezdünk, picit mélyedjünk el ebben. A másik pedig a beruházás-ösztönzés. Az exporttal kapcsolatban az látszik, hogy évről évre egyre jobb adatokat, rekord adatokat tudunk elérni. Ez azt jelenti, hogy 2017-ben meghaladta a 100 milliárd eurót, 2018-ban pedig a 105 milliárd eurót a magyar export. Soha nem sikerült még ilyen szintű exportot elérni”
– nyilatkozta Menczer Tamás, aki szerint absztrakt számokról van ugyan szó, de az eredmények mögött mégis csak emberi teljesítmények állnak.
„Az, hogy nekünk ilyen az exportunk és a külkereskedelmi mérlegünk pozitív, azt jelenti, hogy több pénz jön be az országba, mint ami kimegy, a magyarországi vállalkozások egyre több embernek tudnak munkát adni, fejleszteni, bért emelni, innovációs tevékenységet végrehajtani”
– szögezte le az államtitkár, aki hozzátette: a beruházások ösztönzése terén a tavalyi év ugyancsak a legsikeresebb eredményt hozta, több mint 17 ezer embernek lett új munkahelye az új beruházásoknak köszönhetően. 2014 és 2018 között több mint 82 ezer új munkahely jött létre, a beruházás ösztönzési rendszeren keresztül.
„Ennél is fontosabb, hogy a bérek is folyamatosan nőnek”
– húzta alá a politikus.
Most zajlik a nagykövetek rendes éves értekezlete. „Nem abban mérjük a nagykövetek és főkonzulok teljesítményét, hogy hány fogadáson és hány koccintáson tudnak részt venni, hanem például abban, hogy milyen gazdasági sikereket tudnak elérni” – idézte az államtitkár Szijjártó Péter szavait.
„A diplomáciai munka hibátlan és hiánytalan elvégzésére lehet úgy ráállni, hogy aztán külgazdasági sikereket tudjunk elérni. Egyébként, ha már a bírálatokról van szó, akkor ne mondják azt az ellenfeleink, hogy az ő kritikáikra nem válaszolunk: a külgazdasággal kapcsolatban az egyik kritika az szokott lenni, agyontámogatjuk a multikat. Ez nem igaz. 10 százalékos a támogatási ráta, és minden támogatás visszajön, megtérül az államnak, a 10 százalék is belátható időn belül visszajön”
– mondta Menczer Tamás, majd arra a vádra is kitért, mely szerint a kormány „összeszerelő üzemmé” kívánja változtatni az országot. Erről az államtitkár azt mondta: butaság ez a bírálat is. Egy kiragadott példával illusztrálta a helyzetet: csak a 2018-as évben 29 olyan projekt volt, ami a kutatásfejlesztés, az innováció, a szolgáltató szektor területén jött létre. Ez 60 százalékos növekedés az előző évhez képest.
Annak kapcsán, hogy immáron a minisztérium régiókra osztva végzi munkáját, a tájékoztatásért felelős államtitkár kiemelte: a keleti vagy a déli „nyitás” nem jelenti a nyugati „zárást”.
„Mi nem úgy akarjuk a déli vagy a keleti exportunkat növelni, hogy közben a nyugati irányba ezt csökkentjük, hanem folyamatosan, minden irányba növekedni szeretnénk”
– érvelt az államtitkár, aki rávilágított: akik a magyar keleti nyitást bírálják, azoktól a kritikáktól nem szabad megijedni, ugyanis a magyar irányvonalat bírálók egyszerűen a konkurenciát látják a magyar törekvésekben.
„Tehát ha bírálnak bennünket, az azt jelenti, hogy valamit jól csinálunk”
– szögezte le Menczer Tamás.
Hozzáfűzte: továbbra is a magyar érdekek mentén fognak dolgozni, továbbra is magyar külpolitikát fognak csinálni. A nyomásgyakorlásnak két oka van: egyik a geopolitikai helyzet, ami azt jelenti, hogy a migrációs vita nem szűnt meg, a bevándorláspárti erők nem tűntek el. Van egy gazdasági verseny Európában és a világban, kereskedelmi háborúk zajlanak. A másik, a belpolitikai helyzet. Kampányidőszak jön, az ellenfelek külföldi támogatásra vágynak és ennek van foganatja is, de aki külföldről vár segítséget, az gyáva politikát folytat – jelentette ki a tájékoztatásért felelős államtitkár, aki szerint az Európai Bizottság leendő elnöke iránt bizakodó a magyar kormány, de a leköszönő Juncker-bizottság részéről további támadásokra számít.
Hír TV
Továbbiak a témában
Szanyi Tibor: Nem találtunk a történelemben olyan korszakot, ami szociális értelemben milliókat emelt fel
Deutsch Tamás: Gyalázatos módon nekitámadt az Európai Bizottság a lengyeleknek
