Csaknem 4 milliárd forintot utalt a Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nek a Quaestor március 9-én, mielőtt csődöt jelentett volna. Az állami cég a külügyminisztérium felügyelete alá tartozik. Szijjártó Péter tárcavezető március végén visszautasította, hogy előre értesítették őket a Quaestor bedőléséről. Az ellenzék nem hisz a kormánynak.
„Arról keringenek pletykák, hogy a kereskedőházat megkerülve a külügyminisztérium utasította a Quaestort, ami effektíve törvényszegés” – mondta el Pápa Levente. Az Együtt alelnöke hiába kért adatokat, dokumentumokat a külügyminisztériumtól és a kereskedőháztól.
„A külügyminisztérium esetében rögtön a Fővárosi Törvényszékhez fordultam, míg a kereskedőház esetében a Nemzeti Adatvédelmi és Információvédelmi Hivatalhoz, hogy véleményezzék, ki kell-e adni a közérdekű információkat” – számolt be róla a politikus.
A Nemzeti Kereskedőház Zrt. arra hivatkozva utasította el a kérést, hogy nem lát el közfeladatot, ezért nem vonatkozik rá a kötelező adatszolgáltatás. A magyarázat azonban nem állja meg a helyét – mondja az adatvédelmi hatóság elnöke.
„A jogszabályi rendelkezésekből egyértelműen kiolvasható, hogy a kereskedőház közfeladatot lát el, mert 100 százalékos állami tulajdonban van. Az igaz, hogy nem költségvetési szerv, hanem gazdasági társaság, de 100 százalékos állami tulajdonban van, feladata pedig a kormány külpolitikai stratégiájának a megvalósítása. Közfeladatot lát el, közpénzből gazdálkodik, a feladatával kapcsolatos adatok közérdekű adatnak minősülnek” – fejtette ki Péterfalvi Attila.
Ha a bíróság kötelezi őket, nyilvánosságra hozzák a dokumentumokat – mondta a miniszter.
„Ezekben az ügyekben már mindent elmondtuk, de egy pluszinformációval tudok szolgálni önnek, ha ez újdonság: a Külgazdasági és Külügyminisztériumhoz tartozó minden háttérintézmény minden bírósági döntést betart, tehát természetesen az adatok nyilvánosságra hozása során is, mint minden más kérdésben, ahogy a bíróság dönt, mi úgy cselekszünk” – szögezte le Szijjártó Péter.
Hivatalosan a Nemzeti Kereskedőház Zrt.-nél a cég vezérigazgatója adhat utasítást pénz kivonására. Az írásos döntéshez a tulajdonosi közgyűlés hozzájárulása is kell.
