„A menekültkérdésnek nincs könnyű megoldása. De a menekültek megbélyegzése és a közel két éve tartó hisztériakeltés biztosan nem segít” – részlet az Eötvös Károly Intézet által készített tájékoztatóból. A filmet eddig 300 ezren látták. Az elnök szerint fontos, hogy az emberek tudják, addig élnek demokráciában, amíg az állam betartja az emberi jogokat.
„Természetesen nem arról van szó, hogy az emberséges politika egyben helyes politika is, csak az biztos, hogy az emberi jogokat tiszteletben tartó politikának van a mozgástere egy demokratikus országban” – így Majtényi László
„Nincs olyan uniós jogszabály, ami kötelező betelepítésre kényszerítené az országokat” – ezt már a Helsinki bizottság társelnöke mondja, aki hangsúlyozza azt is: valahol el kell dönteni az érkezőkről, hogy jogosultak-e a védelemre. Most ezeket az eljárásokat ott folytatják le, ahol a menekültek az unióba érkeznek. A korábbi uniós javaslatok gyakorlatilag ezen ügyek elbírálását osztották volna el a tagországok között. „Nincs szó kötelező betelepítésre. Az EU-s menekültügyi politikának nagyon fontos eleme, hogy egymással és a világnak azzal a régióival, ahol menekültek vannak, azokkal szolidaritást vállaljunk. De hogy kötelezően más régióból Európába behoznánk menekülteket, ilyen terv nincsen” – hangsúlyozta Pardavi Márta.
A Társaság a Szabadságjogokért fontosnak tartja, hogy a választók közügyekben véleményt mondjanak, de szerintük az októberi népszavazáson az embereknek nem lesz valódi döntési lehetősége, azt ugyanis nem tudni, hogy mit tervez a kormány, ha akár a nemek, akár az igenek többségével érvényes lesz a népszavazás. „A TASZ álláspontja szerint a menekültellenes népszavazás embertelen és álságos, ezért a megfelelő válasz rá az érvénytelen szavazat. A választópolgárok az érvénytelen szavazattal kifejezhetik, hogy érdeklődnek hazájuk közügyei iránt, azonban nemet mondanak a hazug népszavazásra” – így Mráz Attila.
Összesen 22 civil szervezet indított kampányt a népszavazás érvénytelenítéséért.
