A gambiai elnök embereinek nem volt okuk kételkedni, hogy a huszonkét éve hatalmon lévő diktátor, Yahya Jammeh nyerte a választást, a szokásos 90 százalék körüli eredménnyel. Másnapra viszont kiderült, hogy az ellenzéki jelölt több szavazatot kapott, és meglepetésre Jammeh elismerte a vereségét. Egy héten keresztül úgy nézett ki, hogy Gambiából újra demokratikus ország lehet, de aztán az elnök, aki maga is puccsal került hatalomra, visszakozott. Azt mondta, mégse ismeri el az eredményt és nem távozik a posztjáról.
„Minden gambiainak tudnia kell, hogy elutasítom az eredményt a visszaélések miatt, és ezért érvénytelenítem a választás kimenetelét. Új választás kiírására van szükség, hogy minden gambiai, aki akar, szavazni tudjon úgy, hogy mások nem szólnak bele a szavazatába – mondta az elnök, Yahya Jammeh.
Választási csalást elkövetni nem volt nehéz. Független megfigyelők nem voltak, a szavazóurnák pedig színes edények voltak, amiket sokszor lezárni se lehetett. Ennek ellenére most már az Afrikai Unió és ENSZ is azt mondja, hogy az elnök fogadja el az eredményt, ha egyszer ilyen választást rendezett magának.
„A Biztonsági Tanács tagjai aggodalmukat fejezték ki azzal kapcsolatban, hogy a gambiai elnök a hadsereg katonáit rendelte ki a választási bizottság épületéhez, és így próbálja kikényszeríteni egy új választás megrendezését. Azt szeretnénk, ha a katonai szembenállás helyett békés átmenetet lehetne biztosítani az országban – mondta az ENSZ-szóvivő, Juan Manuel González De Linares Palou.
Gambia volt brit gyarmat. A legkisebb állam Afrikában és a világ tíz legszegényebb országának egyike: az egy főre jutó éves nemzeti össztermék alig több, mint négyszáz dollár. Utoljára két éve volt puccskísérlet, de azt az elnökhöz hű hadsereg leverte.
