Bélyeg őrzi a szovjet munkatáborokba, a Gulagra elhurcolt magyarok emlékét. A bélyeg ifjabb Szunyoghy András grafikus munkája. Február 1-je óta kapható, kétszázezer darabot nyomtattak belőle.
„A szovjet megszállásnak, a kommunista diktatúrának számos rémtette ismert” – Balog Zoltán 2015 augusztusában, a Totalitárius diktatúrák áldozatainak európai emléknapján jelentette be, hogy a német után a szovjet megszállás áldozatainak is emlékművet állítanak Budapesten. A javaslat a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetétől, a Szorakésztől érkezett.
„Ezután döntött úgy a bizottság, hogy az egy ilyen szervezetnek, a Gulag-emlékbizottságban tagként alkotó szervezetnek, a Szorakésznek a javaslatát elfogadja, és támogatjuk az ő emlékműterveiket. ezeknek az engedélyeknek a beszerzése, a pontos látványtervnek az elkészítése van most folyamatban” – nyilatkozta az emberi erőforrások minisztere, Balog Zoltán.
A helyszín szimbolikus, a Szabadság téren áll ma is az az obeliszk, amely a megszálló Vörös Hadsereg hősi halált halt katonáinak állít emléket. Az emlékmű áthelyezéséhez Moszkva ma sem járul hozzá. A tér túloldalán található a német megszállás áldozatainak emlékműve, amelyet 2014-ben a társadalmi vita miatt az éj leple alatt, titokban állítottak fel.
A korábban komoly társadalmi vitákat kiváltó német megszállási emlékműtől néhány méterre az Október 6. utca és a Szabadság tér sarkán állítaná föl az Emberi Erőforrások Minisztériuma a szovjet megszállás áldozatainak emlékművét. Az emlékmű terveit a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezete tette le a minisztérium asztalára. A tervek szerint egy 14 méter magas fekete obeliszk épülne, 451 millió forintból.
A szovjet megszállás áldozatainak emlékművét eredetileg 2017. február 25-én avatták volna fel. Akkor van a kommunizmus áldozatainak magyarországi emléknapja, és akkor ér véget a Gulag-emlékév. Minderről tavaly áprilisban nyilatkozott a Szorakész elnöke a hírTV-nek.
„A négy oldalára a négy üldöztetési forma lenne ráírva, tehát a málenkij robotra elhurcoltak, a hadifoglyok, politikai elítéltek és a németek tömeges elhurcolása, és ezt természetesen több nyelven, merthogy nem csak magyarok sétálnak a Szabadság téren, szeretnénk elé egy nagy Magyarország-térképet, és sok-sok pöttyel megjelölni azokat a városokat településeket, ahonnan bárkit is elhurcoltak” – mondta Menczer Erzsébet, a Szovjetunióban Volt Magyar Politikai Rabok és Kényszermunkások Szervezetének elnöke.
A kommunizmus áldozatainak egyébként 2006 óta van már emlékművük. Azt a Gloria Victis Alapítvány állította fel Csömörön – közadakozásból, az 1956-os forradalom ötvenedik évfordulóján.
