Tüntetéshullám és tömegmozgalmak, vagy vágyvezérelt gondolkodás?
2019 - tüntetéshullámmal indul az új év, ám úgy tűnik a résztvevők száma igencsak csekély. Újabb párt tör a politikai centrumba, ezúttal Márky Zay Péter próbálja újrafogalmazni az „igazi” konzervativizmust és a „valódi” kereszténydemokráciát. Vajon mit hoz az ellenzéki széthúzás Budapesten? Ezekre keressük a választ a mai Lapzártában, ahol Kósa András és Szajlai Csaba elemezték a helyzetet.
Tüntetésekkel végződött az év, és tüntetéssel kezdődik. Ez Kósa András szerint tökéletesen mutatja a jelenlegi helyzetet, utalva a mai sikeresnek nem mondható összellenzéki demonstrációra. Az Népszava újságírója azt mondta műsorunkban: az ellenzék felbuzdulva a decemberi tüntetéshullám relatív sikerén jóval több demonstrátorra számított, míg a rendőrség épp a korábbi atrocitások miatt „túlreagálta az eseményt".
Szajlai Csaba szerint közeleg a kemény január: a jeges szelek és a hó betehet az ellenzék ütemterveinek, már ami a demonstrációk folyamatát illeti. A Figyelő szerkesztője felhívta a figyelmet arra a jelenségre, hogy ezek, a főleg közösségi oldalakon szerveződő demonstrációk többnyire a Facebookon több ezres „ott lesz" visszajelzést mutatnak, a valóságban azonban csak alig pár ezer, illetve pár száz ember megy el rájuk. Így a virtuális térben több ezer, sőt több tízezer fősnek beállított rendezvények hömpölygő hulláma valójában igencsak halvány demonstrációk laza sorozata.
A tüntetéshullám megnevezést ezért eleve elnagyolt kifejezésnek tartja Szajlai Csaba, aki szerint nem kifulladt, hanem szárba se szökött az ellenzék nagy magára találása.
A beszélgetés további részében hasonlóan a médiában felnagyított jelenségként beszélt Márky-Zay Péter „tömegmozgalmáról" és az „ellenzéki összefogás" és előválasztások újabb kísérleteiről is. Kósa András szerint is bizonyos fejetlenség tapasztalható az ellenzék résztvevői között, ami miatt bármilyen erő is van a rendezvények hátterében, hamar önmaguk pozicionálása, és a fejetlenség veszi el a tiltakozások élét.
