Kövér László házelnök a július 1-jei Semmelweis-napról, a magyar egészségügy napjáról emlékezett meg. Mint mondta, ez a nap lehetőséget ad arra, hogy fokozott figyelemmel forduljunk az ágazatban dolgozók problémái felé, és elismerjük munkájukat. Köszönet és megbecsülés illet minden egészségügyi dolgozót - hangsúlyozta.
Ezt követően Selmeczi Gabriella (Fidesz) arra hívta fel a figyelmet, hogy július 1-jével lépett életbe a családvédelmi akcióterv négy pontja: a babaváró hitel, a nagycsaládosok autóvásárlási támogatása, a jelzáloghitel-csökkentés kibővítése és a csok-kölcsön kiterjesztése a használt lakásokra.
Hangsúlyozta: 2010-ben "küldték el" a magyarok azt a Gyurcsány-kormányt, amely a "szakadék szélére juttatta" az országot, és sokan bíztak abban, hogy az Orbán-kormány véget vet a megszorítások politikájának. De ki gondolta volna akkor, hogy mára 2,5-szer annyit, több mint 2000 milliárd forint támogatást kapnak majd a családok mint 2010 előtt, és sikerül 21 százalékos emelkedést elérni a gyermekvállalási kedv tekintetében? - kérdezte.
Kiemelte: a Fidesz-KDNP-kormány 2010 óta minden évben hozzátesz valamit a családtámogatáshoz, míg Nyugat-Európában idegen bevándorlók betelepítésével oldanák meg a népesedési problémákat.
Novák Katalin család- és ifjúságügyért felelős államtitkár arról beszélt: minden európai ország demográfiai problémákkal néz szembe, azonban ma Brüsszelben egyesek azon dolgoznak, hogy olyan vezetőket állítsanak az Európai Unió élére, akik bevándorlással akarják orvosolni a népesedési problémákat.
Mi egy másik jövőképet kínálunk, a magyar gyermekek megszületését akarjuk segíteni, kiszámítható, stabil jövőt akarunk adni a fiataloknak - hangoztatta.
Az államtitkár a családvédelmi akcióterv részleteit ismertetve kitért arra: a jegybank szerint a babaváró hitel 75 százalékig önerőként is felhasználható lesz majd, és azok az adósok is felvehetik, akik a Központi Hitelinformációs Rendszer listáján rajta vannak, mert korábban rossz adósnak minősültek, de tartozásaikat már kifizették.
A folytatásban Hadházy Ákos aláírásgyűjtése kapcsán azt kérdezte interpellációjában az igazságügy-minisztertől Böröcz László (Fidesz), hogy milyen védelemben részesülnek Magyarországon a személyes adatok.
Az akciót elbukott politikai haszonszerzésnek minősítve arról beszélt: magyar állampolgárok százezreinek adatai kerültek egy tisztázatlan hátterű külföldi céghez. Hozzátette: már a kezdetektől fogva gyanús volt, hogy valójában adatbázis-építés és politikai haszonszerzés áll az akció hátterében.
Völner Pál, a tárca parlamenti államtitkára hangsúlyozta: Magyarországon a legmagasabb védelem jár a személyes adatoknak, hozzátéve, ezek érvényesüléséhez szükség van a szabályok betartására.
Az adott aláírásgyűjtéssel kapcsolatos problémákat sorolva jelezte: a csatlakozók hozzájárulnak az ívek közjegyzőhöz benyújtásához, holott erre nincsen jogi lehetőség, a szervező pedig egyoldalúan módosíthatja az adatvédelmi szabályzatot és külföldi is hozzáférhet ezekhez az információkhoz.
Böröcz László (Fidesz) a jövő évi adótörvényekről azt mondta: a kormánypártok folytatni kívánják az adócsökkentés politikáját. Ez azonban nem volt mindig így - emlékeztetett -, Gyurcsány Ferenc kormánya a terhek folyamatos emelésével nehezítette mind a vállalkozások, mint a családok életét - mondta.
Azt kérdezte: a kormány adócsökkentő politikájának milyen gazdaságélénkítő hatásai vannak?
Tállai András, a Pénzügyminisztérium államtitkára közölte: a kormány a fenntartható növekedést szeretné biztosítani gazdaságpolitikájával. Fontosnak nevezte, hogy az adórendszer csökkentse az élőmunka terheit, de a gazdaság fehérítése is cél - mondta -, ahogy a forgalmi adók bevételeinek maximalizálása is. Közölte: munkahelyteremtő adórendszerre van szükség, a kormány pedig az elmúlt 9 évben ilyen adórendszert hozott létre. Kiemelte a családi adókedvezmények rendszerét.
HírTV
