Terc: A konzervativizmus küldetése a XXI. században
Megőrizni, megtartani. Ezt tűzte zászlajára a konzervativizmus, amelyet a haladók, a progresszívek évszázadok óta máig ósdinak, maradinak, akarnak beállítani. Földi-Kovács Andrea Czopf Áronnal, a Mandiner publicistájával és Martí Zoltánnal, a 777Blog főszerkesztőjével járta körbe azt a témát, hogy mi is a konzervativizmus küldetése a XXI. században, valamint, hogy képes-e szembeszállni a konzervatív gondolkodás a szélsőséges liberalizmus megnyilvánulásaival.
A nyugat-európai baloldali közélet az elmúlt évtizedekben megalkotta a saját szája ízére fűszerezett konzervativizmust és jaj volt annak, aki háborgatta ezt a status quót – idézte bevezetőjében Föld-Kovács Andrea Trombitás Kristóf publicistát. Arra a felvetésre, hogy lehet-e valahogy ellentmondani ennek a liberális értelmezésnek, Czopf Áron, a Mandiner publicistája elmondta, ha valamennyire meg akarjuk őrizni a konzervativizmus fogalmiságát, akkor mindenképpen meg kell tisztítani a fogalmát.
A konzervativizmus tág értelemben az élet összetettségének a védelme az ideologikus leegyszerűsítésekkel szemben. Három fő tulajdonság nagyjából minden konzervatív irányzatra jellemző. Ez egyik egy természetfeletti rendnek az alapul vétele, ami kifejeződik a természetben és ami mintaként szolgál a társadalom működéséhez is. A másik nagyon fontos elem a társadalmi folytonosság iránti elkötelezettség (…) és végül általános jellemző, hogy a konzervativizmus úgy gondolja, hogy az ember tökéletlensége miatt lehetetlen tökéletes társadalmi rendet alkotni, tehát a politika csak a jó kormányzásra törekedhet
– fejtette ki Czopf Áron.
A kereszténydemokrácia és a konzervativizmus kapcsolatával összefüggésben Martí Zoltán, a 777Blog főszerkesztője rámutatott a konzervativizmus és a kereszténydemokrácia is egyvilágos utat próbál mutatni, vagyis nem azt mondja, hogy mindenki és minden tett egyenlő, hanem hisz abban, hogy van jó és rossz és keresztényként hisz abban is, hogy van megváltás.
Ami a kritikákat illeti, Czopf Áron meglátása szerint a liberálisok leggyakrabban azzal kritizálják a konzervatívokat, hogy autoriterek. Ugyanakkor nem árt leszögezni a publicista szerint, hogy minden politikai rendszer autoritáson alapul, ezért a konzervativizmus egy társadalmi realitást tételez fel, amikor autoritásról beszél, azt állítja, hogy nem csak a pozitivista adatokkal, számokkal leírható tudás fontos a politikában, hanem létezik önálló politikai tudás és egy olyan tudásforma, mait hagyománynak nevezetünk.
Ez az, amit a progresszívek nem fogadnak el önálló tudásformaként
– tette hozzá.
Földi-Kovács Andrea kérdésére, hogy mi a konzervativizmus, a kereszténydemokrácia küldetése, amikor egy értékeket célzottan támadó korban élünk, Martí Zoltán a fontos kitűzések között említette a keresztény gyökerek továbbvitelét. Hozzáfűzte, azok az értékek, melyeket a kereszténydemokrácia védeni próbál, azok örökös értékek, de jelenleg olyan világban élünk, ahol az érték szót megpróbálják kissé relativizálni, hogy mi az érték, mi nem számít értéknek.
A kereszténység ebből a szempontból világos, biblikus alapokon lévő utat mutat, hogy mi számít értéknek
– emelte ki Martí Zoltán.
Teljes adás:
Adásunk második felében a 63 évvel ezelőtti eseményekkel foglalkoztunk.
Az 1956-os forradalom egyik legemlékezetesebb pillanata volt, amikor Mindszenty József bíboros kiszabadult és a rádióban beszédet intézett a nemzethez. Mindszenty iránt nem csak a vallásos emberek viseltettek ikonikus tisztelettel, visszaköltözése a prímási palotába több mint szimbolikus jelentőséggel bírt. Reményt hordozott, hogy az Állami Egyházügyi Hivatal rájuk kényszerített korszaka után pozitív változás áll be és felszámolhatóvá válnak a Rákosi-rendszer egyházellenes intézkedései.
Vendégek: Máthé Áron, a Nemzeti Emlékezet Bizottsága elnökhelyettese és Soós Viktor Attila egyháztörténész, egyetemi tanár
Hír TV
