Credo: „A mennyország létezik”
Dr. Eben Alexander amerikai neurológus és idegsebész, aki tizenöt évet dolgozott a világ legrangosabb egyetemén, a Harvardon, egészen 2008-ig a konzervatív tudomány képviselőjének számított. Ekkor azonban egy fertőzés következtében hét napra kómába esett, melynek során átélte a klinikai halál élményét. Felépülése után „A mennyország létezik" című könyvében számolt be azokról a különös halálközeli megtapasztalásokról, amelyekre a tudomány mind a mai napig nem ismeri a magyarázatot.
„Dr. Alexander a Duke Egyetem orvosi karán szerezte a diplomáját 1980-ban és 15 évig dolgozott a Harvard orvosi karán aztán egy másik kórházban is. Korábban, tehát az orvosi praxisában volt élménye vagy kapcsolata olyan betegekkel, akik beszámoltak önnek halálközeli élményükről?”
– kérdezte Földi-Kovács Andrea műsorvezető.
„Igen, voltak olyan betegek, akik beszéltek fantasztikus látomásokról, amelyekben részük volt, amikor a halál közelében voltak és valóban a konvencionális neuro – tehát idegtudományi felfogás híve voltam, hogy csak a valós világ az érezhető világ létezik és azt gondoljuk, hogy az agy az, ami az eszméletet megadja és az egész tudományos közösség pedig most már egy új fajta szintre emelkedik ennek megértésében, hogy milyen is az értelem és milyen is az agy működése, ezért volt ez egy ilyen kivételes utazás különösen a saját tapasztalatomat figyelembe véve párhuzamosan azzal, amin a tudományos közösség is átmegy, ami egy forradalomnak nevezhető.”
– felelte Dr. Eben Alexander.
Ki gondolná, hogy emberkereskedelem nemhogy létezik Európában, hanem a XXI. századra a világ leggyorsabb ütemben növekvő bűnözői iparága lett? Ma milliókat tartanak rabszolga-körülmények között üzemekben és kényszerítenek prostitúcióra. A közelmúltban Budapesten rendeztek nemzetközi konferenciát az egyre aggasztóbb méreteket öltő emberkereskedelemről. Ez volt a Credo második témája.
„Milyen formában és milyen mértékben jelenik meg hazánkban az emberkereskedelem, mit lehet tudni?”
- kérdezte Földi-Kovács Andrea.
„Én azt gondolom, hogy a legjellemzőbb a prostitúciós célú és a szexuális célú kizsákmányolás az emberkereskedelem formái közül. Ez a leginkább az, amiben érintettek elsősorban a nők, de emellett egyre nagyobb azoknak a száma, akik házi rabszolgaként - kvázi ahogy a szakmában, illetve leginkább a szlengben használjuk - a csicskáztatás áldozataivá válnak. Ez is egyre nagyobb számban jelenik meg. Illetve szót kell ejtenünk a munka célú kizsákmányolásról is, amelyben itthon is, de nagyon sok esetben külföldön válnak áldozattá a magyar emberek."
- magyarázta Toszeczky Renáta, a Baptista Szeretetszolgálat emberkereskedelem elleni programjának szakmai vezetője.
Hír TV
