Credo: A stressz gyengíti a védekezési képességünket
Az egyik globális járványügyi adatbázisokat üzemeltető nemzetközi egészségügyi szervezet szerint eddig soha nem látott mértékben megsokasodtak a 21. századi pandémiák, melyek gyakorisága exponenciálisan emelkedik, mára - a Harvard Egyetem kutatása szerint - 300 ezer ember életet követelve. Ha a trend folytatódik, a világjárványok a következő évtizedekben nemcsak gazdasági, de társadalmi, sőt lélektani átrendeződést is eredményezhetnek. A Credo-ban Csókay András idegsebész, Békés Márton történész és Lentner Csaba közgazdász voltak Földi-Kovács Andrea vendégei.
„Mi az ok annak, hogy ilyen nagyon heves reakciókat adnak a társadalmak - és egyébként maga az egészségügyi rendszer is a mostani koronavírus-járványra?”
- kérdezte Földi-Kovács Andrea műsorvezető.
„Ennek biztos az egyik oka, hogy talán jobban van terítve, nagyobba figyelemfelhívás rá. És azért nyilvánvaló az, amit a járványügyi szakemberek, virológusok mondanak,hogy ez veszélyesebb vírus, mint az eddigiek. (…) Kevés szó esik arról, hogy – és erről hatalmas nagy világkonferenciák vannak, hogy a stressz és a félelem bizony gyengíti az immunrendszerünket, a védekezési képességünket. Ez a vírusokkal szemben maximálisan igaz, tudniillik nincs antibiotikum, mint például a baktériumokkal szemben. Sok minden mást is gyengít a stressz. Pánikreakciót okoz, a kreativitásunkat is gyengíti,de konkrétan az immunrendszert gyengíti. Fel kellene arra hívni a figyelmet, hogy mi az, ami tökéletes félelemmentességet hoz. Semmiképp sem mondanám azt, hogy különböző pszichológiai gyakorlatok, mert végül is az elmúlás iránti félelmünket ezek nem tudják kezelni. Nagyon fontos lenne végre belátnunk azt, hogy az értelem útján is el tudunk jutni a teremtő istenhez. Az értelem útján, nem csak misztikus élmények útján.”
– válaszolta Dr. Csókay András.
"Van összefüggés világjárványok felbukkanása és történelmi események között?"
- tette fel a kérdést a műsorvezető.
"Szerintem nagyon is. Egyrészt 100 évvel ezelőttre, ha visszatekintünk azt látjuk, hogy az első világháborúval megegyező ideig tartott egy akkori hatalmas világjárvány - spanyolnátha-járvány. Az első világháború katonai áldozatainak legkonzervatívabb becslések szerint is kétszeresével járva, tehát körülbelül 20 millióan haltak meg benne."
- mondta Békés Márton.
"Amikor kirobbant a járvány az epicentrumában, a Távol-Keleten az világos volt, hogy az egész világot el fogja lepni, hiszen egy globalizált világban élünk, ahol nem csak az emberek jönnek-mennek, vándorolnak, turista útra mennek, hanem a termékek, a szolgáltatások és alkatrészek, autók is. A világ egybefonódott, tehát egy apró részében a világnak, ami kellemetlen történik, világgazdasági, a világ társadalmára kiható hatása van."
- mondta el véleményét Lentner Csaba.
Hír TV
