Credo: Intelligens emberek közt nem lehet kérdés a másik hitének tiszteletben tartása
Miközben Európa szerte száműzik a keresztény jelképeket oktatási intézményekből, közterekről, mert azok jelenléte a nem keresztény csoportok vallási érzékenységét sértheti, eközben ugyanaz az európai közeg egyre kevésbé van tekintettel a keresztények vallási érzékenységére. A XX. század végére a blaszfémia – megjelent a médiában a reklámokban is, a gúnyos, cinikus kabaré-anyagoktól egészen a szent témákat és jelképeket gyalázó filmekig. Mi az oka annak, hogy napjainkra a politikában és a közéletben is elharapódzott, sőt divattá lett az egyház támadása, a papok kigúnyolása és a szentségek, a szent jelképek méltatlan ábrázolása? Tetten érhető-e ebben szándékosság? Az elmúlt időszakban hazánkban is újra megszaporodtak a baloldali sajtóban a kereszténygyalázó írások, rajzok. Pápai Gábor, a Népszava munkatársa például rendszeresen a megfeszített Jézus Krisztust állítja a gunyoros rajzai célpontjába, ezzel sokak vallási érzékenységét mélyen megsértve. A KDNP frakcióvezető-helyettese Vejkei Imre mások mellett feljelentést is tett az eset után.
„A Népszavában jelent meg Pápai Gábor karikatúrája, amely alapvetően súlyosan sérti a keresztényeket és azokat, akik hisznek Jézus Krisztusban. Illetve Müller Cecília, országos tisztifőorvost is ábrázolja ezen a karikatúrán Pápai Gábor, amely alapvetően azért váltott ki ekkora sajtóvisszhangot és azért kelt ekkora felháborodás sok emberben, mert mélyen sérti azokat, akik vallásosak. Másrészt pedig a sajtó részéről egyre inkább látjuk azt, hogy az impotens ellenzék helyett a sajtóban próbálnak meg, tulajdonképpen sajtómunkatársak politizálni”
- mondta a PestiSrácok.hu újságírója, Tisóczki Flóra.
„Intelligens emberek közt nem lehet kérdés, hogy a másik hitét, vallási meggyőződését, azt, ami a másik számára szent, azt tiszteletben tartsuk. Senki nem azt várja el, hogy akár a karikaturista, akár az ő munkáját közlő szerkesztőség azonosuljon bármilyen hittétellel, hanem azt várjuk el, hogy nyúljon hozzá kellő tisztelettel és empátiával. Szerintem teljesen egyértelmű, hogy vallási jelképekkel, szimbólumokkal, vallásalapítókkal nem viccelődünk”
- fogalmazott Vágvölgyi Gergely, a Vasárnap.hu főszerkesztője.
Felemelő kép terjed az interneten: egy mentőstiszt térdel az oltár előtt, egy üres templomban. A titokzatos fiatalemberről később kiderült, hogy keresztelőjét ünnepelte ezen a csöndes szombat éjszakán. Aki pedig a képen látható, Vanek Ákos, korábbi világkupa-futamgyőztes triatlonista. Ákos november óta erősíti a Budai mentőállomás csapatát; bevallása szerint azért fordult az élsporttól a mentőzés felé, mert elhívást kapott rá.
„A triatlon nagyon sokáig kitöltötte az életemet, több évtizeden keresztül és az a fajta mindennapos küzdelmes kitartó munka az egy embert próbáló és egy jellemet faragó hivatás volt. (…) Isteni hívásom volt arra, hogy én mentősnek álljak, ez folyamatosan erősödött bennem és amikor voltak lehetőségek, hogy ebbe az irányba lépjek, hogy vizsgákat tegyek, illetve hogy jelentkezzem mentősnek, akkor mindig csak kis lépést kellett tenni, hogy beljebb kerüljek ezen az ajtón és ott úgy éreztem mindig, hogy igen, jó irányba haladok”
- mesélte a korábbi triatlonista, mentőstiszt, Vanek Ákos.
HírTV
