A műsor első témájaként az iszlám és a keresztény világ összevetése szerepelt. Történelmi visszatekintéssel, némi háttérelemzéssel a vendégek arra próbáltak magyarázatot találni, vajon mi várható, ha „összeeresztik” ezt a két világot?
Éppen most vagyunk tanúi annak a folyamatnak, amely az idézett két világot igyekszik összekötni. Az idei húsvét alkalmával a Via Crucis televíziós közvetítés alkalmával Bayer Zsolt elmondta, hogy „igen nehéz volt türtőztetnie magát”, mert noha a tavalyi is botrányosnak minősült, de az idei volt „mindennek a teteje”, ahol a keresztény világ legnagyobb ünnepén, Jézus Krisztus kereszthalálára emlékezve mindenről szó esett, csak épp Jézust felejtették el megemlíteni, „a megfeszítéséről nem sikerült az idei húsvét alkalmával szót ejteni”. Sikerült viszont „minden muszlim szenvedésről”, „minden harmadik világrendbeli szörnyűségről”, Palesztina, Pakisztán: „mindenki szóba került”, csak „mi nem kerültünk szóba valahogy, keresztény, fehér emberek”. A műsorvezető szavai szerint „Jézus annak idején az apostolok lábát mosta meg, nem pedig bűnözőkét”.
A II. János-Pál pápa által teremtett hagyományt – amikor több tucatnyi nemzet nyelvén mondta el az áldást – Ferenc pápa „rögtön elfelejtette”. Ő új hagyományt vezetett be: börtönökbe megy és bűnözők lábát mossa meg, aminek semmi köze a jézusi tradícióhoz.
Bogár László úgy látta: „csak az európai, keresztény, fehér emberről esett szó minden stációnál, de mint a legfőbb bűnösről”. Az európai, keresztény, fehér ember áldozatai voltak hangoztatva. Tartalmilag ennek a kálváriának az ismeretlen főszereplője volt a fehér ember, mint ezeknek a szörnyűségeknek az okozója – jelentette ki a közgazdász. Az öt-hatszáz évvel ezelőtti bűnök ugyan nem eltagadhatóak, de a fehér ember legnagyobb felelőssége abban van, hogy „hagyta magát eszközként, fegyverként használni, azáltal a világerő által, amelynek a nevét azóta sem lehet kimondani”. A szolidaritást kérik rajtunk számon azokban a történelmi bűnökben, amelyeket a kufár nemzetek uralkodó elitjei vittek végbe – tette hozzá Bogár László.
A műsorban az is elhangzott, hogy az elmúlt fél évezred talán legnagyszerűbb pápáját, II. János-Pál pápa őszentségét már a rendszerváltozás utáni – tehát kvázi szabad – közép-európai baloldali és liberális sajtó „a porba gyalázta”. Ugyanez a sajtó a „szó legbulvárosabb értelmében” egyszersmind „sztárolja” Ferenc pápát.
Boros Imre a keresztény és muszlim világ „összenyitása” kapcsán arra számít, hogy azok a pénzközpontok, amelyek a történelem során elöljárói voltak a folyamatnak, most is befolyással bírnak a jövőt illetően. A közgazdász kifejtette, hogy például Törökország területén az első világháborúig 20-30 százaléknyi keresztény élt, és az egyébként 1923-tól világi államnak számító Törökországban ez az arány lement 5 vagy 6 százalékra. „Jelenlegi állapot szerint pedig 0 egész valamennyi a keresztények aránya” – húzta alá Boros Imre.
Erre reagálva Bayer Zsolt elmesélte, hogy a Bécset 1683-ban ostromló török sereget tönkreverő Sobieski Jánosnak állítandó szobor ötletét a bécsi önkormányzat ellenezte, mondván „sértheti mások érzékenységét”.
Hír TV
