Komoly forgalmat jelent a húsvét a feldolgozóknak
Éves forgalmuk harmadát adja a húsvéti szezon a kisebb, kézműves húsfeldolgozóknak. A húsiparosok óvatosságra intik a fogyasztókat a sonkavásárlásnál. Az érdekképviselet elnöke szerint az ágazat fehéredéséhez hozzájárult ugyan az élő és félsertés áfájának 5 százalékra csökkentése, de a feketegazdaság áthúzódott a feldolgozott termékek területére.
„Egy jó házi sonka borzasztó egyszerűen készül, gyakorlatilag sóra van hozzá szükség, utána a füstölésre. Ezek négy-hat hétig parajdi kősóval sózva álltak, abba sóztuk és forgattuk őket, majd utána pedig tiszta bükkfával fölfüstöltem, és gyakorlatilag ennyi egy jó sonkának az elkészítése” – mondta Pálfi Gyula, a Pálfi Gasztrofarm tulajdonosa.
Ez a domaszéki családi vállalkozó öt éve készít füstölt árukat, piacon árulnak, kézműves vásáron, de beszállítanak boltoknak is. Pálfi Gyula azt mondja, hogy az elmúlt három-négy évben folyamatosan nőtt a forgalmuk, mert erősödik azoknak az embereknek a rétege, akik tudatosan vásárolnak húsvétra és kimondottan a kistermelői, jó minőségű sonkát keresik.
„Egy hentesáruval foglalkozó vállalkozásnak gyakorlatilag az éves bevételének a 20-30 százalékát jelenti a húsvét. Annyira komoly ilyenkor a forgalom, illetve hát, ugye, mi hónapokon át készülünk sonkával s a többivel, mert ezt nem lehet egy hét alatt legyártani, mint a nagy cégeknél. Úgyhogy ez egy nagyon-nagyon jelentős és nagyon fontos bevételi forrása mindenkinek” – közölte Pálfi.
Annak, aki nem a termelőtől vásárolja a sonkát, óvatosságot javasolnak a húsiparosok.
Az ünnepi időszakban az élelmiszerlánc-biztonsági hivatal is fokozottan ellenőrzi a húsvéti termékeket. „A húsvéti időszakban elrendeltem másfél héttel ezelőtt a húsvéti szezonális ellenőrzést. Ennek, remélem, a részadatairól hamarosan be tudunk számolni. Minden olyan esetet vizsgálunk ilyenkor, minden olyan terméket, amely a húsvéttal kapcsolatban áll” – mondta Zsigó Róbert élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkár.
A Magyar Húsiparosok Szövetségének elnöke azt mondta, hogy az ágazat fehéredéséhez hozzájárult ugyan az élő és félsertés áfájának 5 százalékára csökkentése, de a feketegazdaság áthúzódott a feldolgozott termékek területére. „Egy növekvő vágásszám mellett egy ezen szegmensben történő teljesítménycsökkenés az egyszerűen nem magyarázható másként, mint úgy, hogy bizonyos termékmennyiség – itt a statisztika számára eltűnt a látható térből, úgyhogy nem az élő állat és a féldisznó, hanem most már a darabolt csontos hús az, ami a szürkezónába és egyfajta áfacsalási kategóriába átcsúszott, és ezért nem látszik a gazdaság teljesítményében” – közölte Éder Tamás.
Éder Tamás emlékeztetett rá, hogy a vágások száma 8 százalékkal emelkedett 2014-ben, miközben a feldolgozott termékek piaca 13 százalékkal csökkent 2013-hoz képest.
