Megszavazta a parlament a rezsicsökkentés folytatását. Az elfogadott jogszabály szerint: a gáz ára áprilistól 6 és fél, az áramé szeptembertől majdnem 6, a távhőé pedig októbertől 3,3 százalékkal csökken. A rezsicsökkentést ellenőrző munkacsoport vezetője szerint az intézkedések eredményeként akár 270 ezer forintot is spórolhat egy család egy év alatt. Németh Szilárd hangsúlyozta, idén is megvédik a rezsicsökkentést a brüsszeli nyomástól, és a baloldal támadásával szemben is. A fideszes országgyűlési képviselő emlékeztetett, 2002 és 2010 között a gáz ára a háromszorosára, a villanyé kétszeresére nőtt.
„Ismét összeálltak azok, akik 2002 és 2010 között egy ellentétes rezsipolitikát folytattak. Ugye tizenötször járultak ahhoz hozzá a Gyurcsány-koalíció döntései mind a parlamentben, mind az energiahivatalban, mind a kormányban, hogy az emberek Európa legmagasabb gázárát és a második legmagasabb villanyárat fizessék” – közölte Németh Szilárd.
A paksi bővítést is megszavazták
Az Országgyűlés – név szerinti szavazással – jóváhagyta a paksi atomerőmű bővítéséről szóló megállapodást is. Az Oroszországgal kötött egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik támogatta, a jelen lévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak, a Demokratikus Koalíció nem vett részt a voksoláson.
A két ország két paksi erőműblokk megépítéséről egyezett meg, ezek bővítéséhez Oroszország állami hitelt ad Magyarországnak. Az új blokkok magyar állami tulajdonban maradnak. A nemzetgazdasági miniszter múlt pénteken nyújtotta be a parlamentnek az Oroszországgal kötött megállapodást. Varga Mihály tegnap a Hír TV-ben bejelentette: megegyeztek a fejlesztés pénzügyi részleteiről is, a magyar önrész 20 százalék.
Szirénával zavarták meg a szavazást
A szavazást az LMP-s képviselők hangos szirénázással zavarták meg. Szél Bernadett, az ökopárt képviselője egy hangosbemondóval akadályozta a parlamenti munkát, míg Schiffer András frakcióvezető egy transzparenst tartott.
Név szerinti szavazást kezdeményezett a parlamentben a Lehet Más a Politika a paksi atomerőmű bővítéséről szóló javaslatról. A szavazás menetét azonban az LMP-s politikusok hangos szirénázással zavarták meg. Az ülést levezénylő Jakab István hiába kérte az LMP-s képviselőket, hogy hagyják abba a demonstrációt.
„Rendreutasítás és figyelmeztetés nélkül az ülésnap hátralévő részéről történő kizárását kezdeményezem Schiffer Andrásnak, Szél Bernadettnek és Ertsey Katalinnak” – mondta az T. Ház alelnöke. Az Országgyűlés meg is szavazta a képviselők kizárását, majd harminc perc szünet következett.
A szünetben aztán az LMP bejelentette, jogi lépéseket tesz a paksi bővítés miatt. „A közérdekű adatigényünk megtagadása miatt a mai napon pert indítunk Magyarország kormánya ellen. Egész egyszerűen megalázó az, hogy a fideszes gombnyomogatókat is arra kárhoztatják, hogy úgy hozzanak döntést, hogy milyen veszedelmet vesznek nemcsak a saját, hanem a Kárpát-medence és az egész utánunk következő generációk nyakába” – közölte Schiffer András, az LMP társelnöke.
A szünet után az LMP már nemcsak szirénázott, hanem kérdezett is. Vágó Gábor a hatástanulmányok elmaradását kérte számon Fónagy Jánoson. Az államtitkár szerint a Gyurcsány-kormány már 2009-ben elkötelezte magát az atomenergia mellett, és ebben támogatta az akkori, balliberális többségű Országgyűlés is. Az Orbán-kormány energiapolitikájáról pedig már 2011-ben elindult a társadalmi egyeztetés.
„Megvolt a szakmai előkészítés, megvolt a felhatalmazás és az elmúlt 20-25 év törtélemében példa nélkül, egyedülálló módon megvolt a politikai konszenzus. Ebből következik, hogy az Országgyűlés döntéseinek végrehajtása nemcsak feladata, hanem kötelessége is a kormánynak” – mondta Fónagy János.
A paksi erőmű bővítését végül jóváhagyta a parlament. Az orosz–magyar államközi egyezmény kihirdetését a kormánypártok és a Jobbik-frakció támogatta, a jelenlévő MSZP-s, LMP-s képviselők nemmel szavaztak, a Gyurcsány-pártiak pedig nem vettek részt a voksoláson.
