A termőfelület csökkenése egyrészt azzal magyarázható, hogy az időjárási körülmények kedvezőtlen változása hatására a termésbiztonság rohamosan csökkent, és ezt tetézi, hogy élőmunka-igényes ágazat révén a munkaerőhiány is jelentős befolyásoló tényezővé vált. Azok a fejlesztések pedig, amelyek a termésbiztonságot növelnék és a munkaerő-hatékonyságot javítanák, komoly beruházási költséget jelentenek (egy új szuperintenzív ültetvény hektáronkénti telepítési 35-45 millió forint.
Az április elején jelentkező fagyok azonban teljesen átírták a szezon forgatókönyvét, hiszen az erőteljes lehűlések a cseresznye ágazatot sem kímélték. Április 7-ére virradóra a Kisalföld, a Duna-Tisza köze és a Balaton közvetlen térsége kivételével országos kiterjedésű, erős lehűlés alakult ki: jellemzően -2 és -6 Celsius fok közé zuhant a hőmérséklet Sok gyümölcstermesztő körzetben, főleg az északi és északkeleti országrészben alakult ki -6 és -8 Celsius fok közötti lehűlés, ami már gyümölcsfajtól függetlenül drasztikus károkat okozott. Ráadásul az érintett területeken található a hazai gyümölcstermő terület közel kétharmada. Április 8-ára virradó éjszaka pedig a helyzet megfordult: az előző éjszaka „megkímélt” Duna-Tisza közi gyümölcstermesztő körzeteket -4 és -8 Celsius fok közötti fagyhatás sújtotta, így ez a térség is súlyos károkat szenvedett el. Mindezek alapján mindössze a Kisalföld és a Balaton közvetlen térsége vészelte át a két kritikus éjszakát mérsékelt károkkal, de e térségekben a hazai gyümölcstermő ültetvényfelületnek mindössze mintegy 10 százaléka található. Az április 7-ei és 8-ai fagyok tehát a gyümölcstermesztő körzetek mintegy 90 százalékát érintették, jellemzően közepes mértékű vagy jelentős lehűléssel, illetve fagykárral.
A teljes cikk a Világgazdaság honlapján olvasható.
Fotó: Kállai Márton
