Szent István intelmei nélkül nincs magyarság
Székelyföldön is számos településen megemlékeztek az államalapításról. Háromszéken már az 1800-as évektől kezdve minden esztendőben összegyűlnek augusztus 20-án a székelyek a Kézdiszentlélek melletti Perkő hegyen, hogy ott adózzanak Szent István emlékének. Idén a zuhogó eső miatt a helyi templomban tartották meg az ünnepi szentmisét, amelyen elhangzott, hogy a magyarság csak akkor tud megmaradni a Kárpát-medencében, ha betartja Szent István intelmeit.
A székelyföldi ünnepen a résztvevők az összetartozást hangsúlyozták, a külhoni magyarok szerint csak az egység mentheti meg a magyarságot. Augusztus 20-a erőt ad a hétköznapokhoz és erősíti a nemzeti öntudatot, vallják a székelyek. „Nemcsak, hogy erőt ad, hanem amikor a nemzet szíve egyszerre dobbanhat, s ez anélkül, hogy vannak határok vagy nincsenek most már, és ezt átérezhessük, ez szerintem az egyik legfelemelőbb dolog, amikor több mint 15 millió magyar augusztus 20-án együtt ünnepli az első szent királyunkat” – mondta Boldizsár Béla kézdiszentléleki lakos.
Volt, aki Németországból utazott haza az államalapítás ünnepére. „Mindnyájan összegyűlünk, külföldről is hazajövünk pont erre a napra, azt hiszem, ez mindig fontos. Már 35 éve, hogy mindig visszajárunk, és mindig nagy szeretettel vagyunk itt – mondta Hüber Jolán nürnbergi lakos, hozzátéve: a hitünk nem hiábavaló, és azt hiszem, hogy a magyarságot is összetartja. Legalább ezen a napon egyet hiszünk, és Istenben is bízunk, és ad erőt a hétköznapokra, hogy tovább élhessen bennünk a hit és a magyarságunk. Azt hiszem, ma ez minket mind összefog.”
Szent István példája ma is követendő lenne, hiszen ő volt az egyetlen államférfi az akkori Európában, aki országát nem más államok mintájára szervezte meg, hanem a sajátos magyar viszonyokhoz igazítva vezette azt, hangzott el a kézdiszentléleki ünnepségen.
