Egyre több akadály hárul el a Kanada–EU szabadkereskedelmi megállapodás, angol rövidítéssel CETA elől. Az egyezmény megszünteti a vámokat és egyéb járulékos terheket, a termékek kölcsönös elismerése biztosítja az egymás piacain való megjelenést, ugyanakkor minden árunak egyszeri tanúsítványt kell szereznie. A számos ellenvélemény miatt az egyezményben rögzítik, hogy az egészség védelme, a biztonság vagy a környezet megóvása érdekében minden tagállam hozhat saját intézkedéseket.
A parlamenti bizottság szavazáson 25 igennel fogadták el az egyezményt, 15 nemmel szemben. Az eredmény kihirdetésekor egy férfi a hátsó sorokban énekelni kezdett, a biztonsági őrök kivezették. Később a tanácsterem előtt a férfi tovább folytatta a tiltakozását, itt már nem sikerült elhallgattatni. „A polgárok alapvető jogai, a civil társadalom alapvető jogai, a nyilvánosság alapvető jogai, a közösség alapvető jogai sérültek, ezzel a szavazással szétzúzták ezeket” – hangoztatta.
A CETA-val kapcsolatban egyébként Európa-szerte hatalmas tiltakozó tüntetések voltak. A szabadkereskedelmi egyezményre vonatkozó anyagot egy lett képviselő készítette elő a parlamenti bizottság számára. A szavazás után elégedett volt, a kritikákat természetesnek veszi, de igyekszik eloszlatni az aggodalmakat.
„Megértem azt, hogy néhány csoportnak, a társadalmak egyes részeinek vannak félelmei egy ilyen megállapodás kapcsán. De általában időről időre vannak félelmei az embereknek az újdonságok kapcsán. Ugyanakkor tudjuk, hogy a nemzetek, civilizációk, országok próbálják a legjobb megoldásokat megtalálni, és nem néznek vagy nem fordulnak vissza a múltba, mert a kihívások közepette előre kell menni, le kell küzdeni a nehézségeket, és nyerni kell. Az EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodás biztosítja, hogy számos nehézséget le tudjunk küzdeni, amivel ma szembe kell néznünk. Például a globalizációval, az automatizációval, a technológiai forradalommal kapcsolatos kihívások terén a CETA segíteni fog” – állítja Artis Pabriks néppárti politikus.
2015-ben az EU 28,3 milliárd euró értékben importált Kanadából, az export pedig 35,2 milliárd euró volt. Számítások szerint a megállapodásnak köszönhetően ez a forgalom 20 százalékkal fog növekedni.
Az EU–Kanada szabadkereskedelmi megállapodásról februárban az Európai Parlament plenáris ülése is szavazni fog. Ezt követően, akár már áprilistól, alkalmazni lehet a megállapodás egyes rendelkezéseit. Ahhoz azonban, hogy valamennyi rendelkezés hatályba lépjen, még az szükséges, hogy valamennyi EU-tagállam nemzeti és szövetségi parlamentje ratifikálja a megállapodást.
A Hír Televíziót Brüsszelből, az Európai Parlamentből Arató László tudósította.
