Mecset lehet a híres bizánci székesegyházból
Semmisnek minősítette a török legfelsőbb bíróság azt az 1934-es minisztertanácsi döntést, amely a Hagia Sophia egykori ortodox bazilika múzeummá alakításáról rendelkezett. Ezzel megnyílt az út az előtt, hogy a világörökségi isztambuli épületet mecsetté alakítsák át. A Hagia Sophia egykor a Bizánci Birodalom, és az ortodox világ legfontosabb székesegyháza volt. A világörökségi helyszínekről döntő UNESCO felszólította Törökországot, hogy tárgyaljon a mecsetté alakításról, mielőtt olyan döntést hozna, amely megpecsételné az épület sorsát.
A nem-muszlimok előtt is nyitva fog állni a múzeumból pénteken mecsetté nyilvánított isztambuli Hagia Sophia egykori ortodox székesegyház - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök péntek este a nemzethez címzett televíziós beszédében.
Az államfő egyúttal jelezte: az előkészületek befejeztével az első muszlim közösségi imádkozást július 24-én, pénteken, az előírt déli ima keretében tartják az épületben.
Erdogan aláhúzta: Ankara a világörökségi helyszín múzeumi minősítésének megszűnésével eltörli a fizetős beléptetési rendszert.
"A Hagia Sophia, amely az emberiség közös öröksége, új státuszával még őszintébb, még páratlanabb módon fog átölelni mindenkit" - hangsúlyozta a török elnök.
A pénteki változtatást megelőző, ellenkezést megfogalmazó nemzetközi nyilatkozatokra utalva Erdogan arra szólított fel, hogy tartsák tiszteletben Törökország bírói és végrehajtó szerveinek döntését a Hagia Sophiát illetően. Kiemelte: a török vezetés megértéssel fogad mindennemű külföldi nézetet a témában, de az épület funkciójának ügye az ország szuverén jogaival kapcsolatos. Törökország függetlenségének megsértéseként tekintenek bármely olyan megnyilvánulásra és kijelentésre, amely túlmegy ezen - nyomatékosította.
A Hagia Sophia státuszának kérdésében illetékes török legfelsőbb közigazgatási bíróság a nemzetközi felszólítás ellenére péntek délután semmisnek minősítette az épület múzeummá alakításáról szóló, 1934-es minisztertanácsi döntést. Röviddel ezt követően Erdogan rendeletet adott ki a bizánci építésű bazilika ismételt mecsetté alakítására vonatkozóan. A rendelettel az épület irányítása a török vallásügyi hivatalhoz (Diyanet) került.
A bíróság szerepét betöltő Államtanács (Danistay) a határozatát azzal indokolta, hogy a Hagia Sophia annak az alapítványnak a tulajdona, amely 1453-ban az akkori Konstantinápolyt meghódító II. Mehmed szultán nevét viseli, és az épületet "mecsetként bocsátottak a társadalom szolgálatára". A Hagia Sophiát mecsetként jegyezték be az ingatlan-nyilvántartásba, minősítése jogilag nem is változtatható meg - tette hozzá a testület.
A mecsetté nyilvánítást célzó kérelmet 2016-ban egy konzervatív török egyesület nyújtotta be az Államtanácshoz.
A mostani döntés előzménye, hogy május végén, a Konstantinápoly bevételének 567. évfordulóján tartott török kormányzati megemlékezés keretében egy Korán-részlet is elhangzott az épületben, ami a görög kormány rosszallását váltotta ki. Athén szerint zavaró és elítélendő volt, hogy a Hagia Sophiát nem múzeumi célokra használták. Az épület visszaalakításának tervét többek között az ortodox egyházak vezetői, az UNESCO, az Európai Unió illetékes biztosa és Mike Pompeo amerikai külügyminiszter is ellenezte.
Hír TV/MTI
