A német köztisztviselők érdekvédelmi szervezetének (DBB) megbízásából ötödik alakommal elvégzett kutatás szerint a felnőtt lakosság csupán 27 százaléka tartja alkalmasnak az államot feladatai ellátására. Ez új mélypont, 2 százalékpontos csökkenés az egy évvel korábbihoz képest, a 2020-ban - a koronavírus-világjárvány első szakaszában - regisztrált 56 százalékos csúcshoz viszonyítva pedig 29 százalékpontos visszaesés.
Az AfD szavazói egyáltalán nem bíznak az államban
Az állami intézményrendszert túlterheltnek tartók aránya új csúcsra, 69 százalékra emelkedett 2023-ban. Egy évvel korábban 66 százalék volt ez az arány, az állam tekintélyét erősítő első járványkezelési intézkedések idején, 2020-ban pedig rekordalacsony, 40 százalék.
Az állam cselekvőképességébe vetett hit az ország keleti részén élőknél, a legalacsonyabb végzettségűeknél és az Alternatíva Németországnak (AfD) párt szavazóinál a leggyengébb.
A jobbközép CDU/CSU pártszövetségtől jobbra álló AfD szavazóinak 93 százaléka érzi úgy, hogy a feladatok és gondok túlterhelik az állami intézményrendszert, és csupán 6 százalék tartja kellőképpen cselekvőképesnek a német államot. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők 78 százaléka érzékel túlterheltséget, és 16 százalékuk bízik az államban. A ország keleti részén, a volt NDK területén 77 százalék, míg a nyugati tartományokban az országos átlagtól elmaradó, 68 százalék az államot túlterheltnek tartók aránya.
Egyre többen tartják problémának az illegális bevándorlást
A Forsa közvélemény-kutató társaság által készített felmérés szerint a leggyakrabban említett gond a menekültügy, a megkérdezettek 26 százaléka érzi úgy, hogy az állam túlterhelt ezen a területen. A második helyen az oktatás áll 17 százalékkal, a harmadik a klímapolitika és a környezetvédelem területe, ahol a németek 17 százaléka szerint nem képes ellátni feladatait az állam.
Borítókép: Magyar Nemzet/Államellenes tüntetés Németországban a koronavírus-járvány idején
