Az Országos Széchényi Könyvtár (OSZK) a magyar írott kulturális örökség őrzőjeként folyamatosan digitalizálja és publikálja a szerzői jogi kötelmek alól felszabadult életműveket.
Ezek közé tartoznak: az Erdélyben született Nyirő József (1889-1953) elbeszélései, amelyek tragikus emberi sorsokat ábrázolnak; plasztikus leírással láttatják a természetet, a havasok pásztorait, favágóit, szénégetőit.
Művei közül a legismertebb a Jézusfaragó ember, a Kopjafák és a Havasok könyve című elbeszélésgyűjtemény, az Uz Bence – amelyet a Jávor Pál főszereplésével elkészült 1938-as filmadaptáció is népszerűsített – és a Madéfalvi veszedelem I-II. című regény. Az említett kötetekkel együtt összesen tizenhárom Nyirő-művet találnak az olvasók a MEK felületén.
Szép Ernő (1884-1953) költő, regényíró, újságíró és színpadi szerző volt egy személyben. Kabarétréfáival és egyfelvonásos műveivel, mint a Kabaret-dalok, a Május, a Patika vagy a Vőlegény, a hazai színházi abszurd humor megteremtője lett. Regényei a lírai hangvételű elbeszélő próza jelentékeny alkotásai: legismertebb közülük a Lila ákác, A jázminok illata és 1944-es pokoljárásának hiteles krónikája, az Emberszag. Szép Ernő negyvenhat kötete olvasható mostantól a MEK-ben - olvasható a közleményben.
A tanítóként végzett Bagdy István (1882-1953) többkötetnyi hazafias verset, magyarnótaszöveget írt, valamint a Kossuth-díjas Gábor Andor (1884-1953) negyvenhárom, változatos műfajú műve is felkerült a digitalizált tételek közé.
Fábián Gáspár (1885-1953), az 1920-as évek egyik legfoglalkoztatottabb építésze iskolákat, kórházakat és száznál is több templomot épített történelmi stíluselemekkel. Nevéhez fűződik többek között a Szent Margit Gimnázium, a Felső Építő Ipariskola, azaz a mai Óbudai Egyetem Ybl Miklós Építéstudományi Kara, a székesfehérvári Prohászka Ottokár-emléktemplom, valamint az Üllői úti Szent Kereszt-templom.
Könyveiben ötvözte a szak- és a szépirodalmi elemeket; a Magyar fogadalmi és emléktemplomok és az Isten kőmívese ma is izgalmas olvasmány az építészet és művelődéstörténet iránt érdeklődők számára – írták.
A magyar kultúra napja alkalmából felkerült új címek között megtalálható az első Magyarországon nyomtatott könyv: az 550 éves Chronica Hungarorum, azaz a Budai krónika, valamint az ennek tavaly kiadott facsimiléjéhez készült latin átiratot, magyar fordítást, magyar és angol nyelvű kísérőtanulmányt tartalmazó kötet.
A Régi magyarországi nyomtatványok 5. (1671-1685) kötete nem csupán a 17. századi könyvkultúránk gazdagságát bemutató retrospektív bibliográfia, hanem egyúttal adózás a 2022-ben kilencvenkilenc évesen elhunyt Széchenyi-díjas magyar irodalomtörténész, bibliográfus, Borsa Gedeon emléke előtti is.
