A brüsszeli testület már korábban az Európai Bírósághoz fordult amiatt, hogy Magyarország nem ültette át maradéktalanul az energiahatékonysági irányelvet. Eszerint 2020-ig olyan intézkedéseket kell hozni, amelyek javítják a háztatások, ipari épületek és a közlekedés energiafelhasználási mutatóit. A bizottság most azt közölte, hogy a bírósági kereset helyett folytatják a kötelezettségszegési eljárást. A magyar kormány ugyanis már tett lépéseket, de ezek még nem elegendőek.
Megindították az eljárást amiatt is, mert Magyarország nem hajtotta végre azt a rendeletet, amely tiltja az illegálisan kitermelt faanyagoknak a forgalmazását az EU piacán. Brüsszel szerint ugyanis nincsenek meg a feltételei annak, hogy az ellenőrzési rendszer visszaszorítsa az illegálisan kitermelt fa kereskedelmét.
A harmadik kötelezettségszegési eljárásban arra szólítja fel a bizottság a magyar kormányt, hogy hajtsa végre az elektronikus útdíjszedésről szóló uniós jogszabályokat. Ezek a nagyméretű gépjárművek számára biztosított, egységes útdíjrendszer feltételeinek megteremtésére vonatkoznak. Ennek már három éve eleget kellett volna tenni, Magyarország azonban adós maradt a szolgáltatók letelepedéséhez szükséges intézkedésekkel.
A magyar kormánynak mindegyik esetben két hónapja van a válaszadásra. Amennyiben ez nem történik meg, vagy a válaszokkal nem elégedett a Bizottság, az Európai Unió Bíróságán folytatódhatnak az ügyek.
