Fitch: Magyarország legkorábban 2032-ben vezetheti be az eurót
Sebestyén Géza közgazdász és Horváth Sebestyén, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzője a Láncreakcióban.
Bejelentette az Európai Központi Bank (EKB) elnöke, Christine Lagarde, hogy februárban távozik tisztségéből. Lemondásának időzítése a jövő tavasszal esedékes elnökválasztás elé esik, így még Emmanuel Macron leköszönő francia elnök vehet részt utódjának kiválasztásában. A Nemzetközi Valutaalap (IMF) korábbi vezetőjeként és Franciaország egykori pénzügyminisztereként Christine Lagarde 2019 novemberében vette át a központi bank irányítását. Elnöksége alatt jelentős válságokkal kellett szembenéznie, a Covidtól kezdve az ukrajnai háború által kiváltott energiaár-robbanásig.
A Fitch Ratings szerint Magyarország legkorábban 2032-ben vezetheti be az eurót. Ennek egyik legfontosabb feltétele, hogy az ország tartósan csökkentse a költségvetési hiányt, sikeresen vegyen részt az európai árfolyam-mechanizmusban (ERM II), valamint zárja le a szükséges jogi előkészületeket.
A Pénzügyminisztérium közzétette a középtávú, 2030-ig szóló gazdasági és költségvetési programját, amely ismerteti, hogy a kormány milyen pályát képzel el a magyar gazdaságnak és az állami pénzügyeknek. A dokumentum a 2027-es költségvetés alapját is jelentő elképzelésekre és tervekre alapul:
- uniós források,
- beinduló növekedés,
- a termelékenység javulása,
- csökkenő hiány és államadósság,
- felelős költségvetési politika,
- annak pozitív megítélése, hogy Magyarország az euróbevezetés felé tartó útra lépett.
Az Eurostat adatai szerint az Európai Unió tagállamai közül Franciaországban a legmagasabb a kötelező adó- és járulékterhek GDP-hez viszonyított aránya. Az uniós tagállamokban az átlagos adóterhelés 40,7 százalék, ami jelentős különbségeket takar az egyes országok között. Magyarországon jelenleg 35,4 százalék az elvonás mértéke.
Franciaországban Jean-Luc Mélenchon pártja vissza akarja állítani a vagyonadót, amelyet 2017-ben megszüntettek. A vagyonadó magyarországi bevezetésének lehet tényleges gazdasági és költségvetési hatása is, vagy elsősorban politikai marketingeszközként szolgál? Milyen gazdasági következményekkel járhat a beruházásokra, a vállalkozásokra és a tőkekiáramlásra nézve?
Ezeket a témákat vitatta meg a Hír TV Láncreakció című műsora Sebestyén Géza közgazdásszal és Horváth Sebestyénnel, az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány elemzőjével.
