Bogárdi Szabó István református püspök a nagy magyar őrállónak nevezte Csoóri Sándort, aki egyszerre volt próféta, apostol és tanú. Aki akkor is szeretett itt élni, amikor az országot nem úgy rakták össze, ahogy ő szerette volna.
„Mit olvassak, Sándor?, kérdeztem az őrállótól. Vigasztalót, mondta a nagy magyar őrálló. Nem azért, mert balzsam kell a sebre, nem azért, mert ekként összebékülünk a halállal, nem azért, mert így alkut kötünk az elfogadhatatlannal, hanem azért, mert győzött a bárány Krisztus” – fogalmazott a püspök.
Az emberi erőforrások minisztere azt mondta: Csoóri Sándor mindig a magyarokkal volt. Balog Zoltán szerint mégis elmaradt a katarzis, amit az író kevésbé magának, sokkal inkább a nemzetnek kívánt.
„Elő fogjuk majd venni a könyveket, a verseket, a harcokat, a történelmi léptékű tetteket, élete üzenetét. S élni fognak, élhetnek majd belőle sokan, akiknek a nemzet nem kiüresedett XIX. századi visszavágyódás, hanem a magyarok együttlétének legbiztosabb és legboldogabb formája. A XXI. században is. A nemzet. Élhetnek belőle azok, akiknek a hit nem a gyávaság és a tudatlanság álcája, hanem a tisztánlátás és a létbátorság életformája. Az ő hite a próféták hite” – fogalmazott Balog Zoltán.
Tornai József költő méltatásában arról beszélt, hogy Csoóri Sándor politizált, de versei nem politizálódtak át, a versírást a személyiség nagy kalandjának tekintette.
„Vezető személyisége az egyre élénkebben kibontakozó ellenzéki mozgalomnak Lakiteleken vagy a monori országos értelmiségi találkozón. A viták, megegyezések és különvélemények forgatagában neki volt a legerősebb a hangja” – emlékezett a költő.
Csoóri Sándor szelleme életművében velünk marad – mondta Illyés Mária művészettörténész. „Életműve most áll össze abba az egységbe, amelynek meg kell kapnia a méltó figyelmet. Most kerülhet tisztább levegőbe, ahol az e világi mindennapok sallangja már nem éri el, és amelyben, hitem szerint, emelkedni fog” – fejtette ki.
Kósa Ferenc filmrendező felidézte, hogy az évtizedek során több filmnovellát és forgatókönyvet írtak együtt Csoóri Sándorral, az első ilyen a Tízezer nap volt.
„Voltak hazai és világraszóló sikereink, de szinte valamennyi filmünkkel meg kellett ütköznünk a korabeli cenzúra hatalmával. A tiltások és megaláztatások elviselésére több energiánk ment el, mint az alkotómunkára. De hát ez volt az ára annak, hogy emberek és magyarok maradjunk” – mondta Kósa Ferenc.
A szertartáson Csoóri Sándor családtagjai, pályatársai, tisztelői között jelen volt a kormány képviseletében Orbán Viktor miniszterelnök és a kabinet több tagja. Részt vett a temetésen Boross Péter volt miniszterelnök is.
