A menekültválság is segítette, hogy megerősödött a V4

„Az Európai Tanács felkéri a bizottságot, a Tanácsot és a tagállamokat, tegyenek meg mindent, hogy elősegítsék a közösséget abban, hogy sikeres visszafogadási megállapodásokat kössön" – idézte nyitóbeszédében Balázs Péter az illegális bevándorlás megállításával kapcsolatban az európai tanácsi 14 évvel ezelőtti döntését. A volt magyar uniós biztos ezzel azt akarata érzékeltetni, hogy a tagországok mennyire lassan reagálnak egy közelgő problémára.

A CEU Európai Szomszédságpolitikai Kutatóközpontjának igazgatója szerint ennek az egyik oka a tagállamok közötti belső szolidaritás hiánya, hogy nem készült egy a migráció okait és problémáját feltáró átfogó elemzés, valamint az, hogy a technikai döntések, mint a menekültek elosztásáról szóló kvótarendszer, a tagállamok mély politikai döntése nélkül születnek meg, és nem veszik figyelembe az emberi tényezőt, hogy az uniós állampolgárok készek legyenek menekülteket befogadni, illetve a menekültek készek legyenek az adott országban letelepedni.

Személyes élményét említette a Migrációkutató Intézet főigazgatója, aki Erbílben Közép-Európából Irakba hazatelepült menekültekkel találkozott. Orbán Balázs szerint a migráció az oka, és nem az indoka a 2004-ben uniós taggá vált visegrádi országok összefogásának.

„A V4-ek együttműködése nem a migrációról szól, nem átmeneti kérdésről, hanem geopolitikai revansról és az egységesítésről. Ez azt jelenti, hogy a tárgyalások előtt szükség van valamilyen egységre a felek között, mert úgy látszik, hogy a következő 5-10 évben az Európai Unió változni fog. Ez alatt a változások, tárgyalások alatt lennie kell egy határozott V4-es, közép-európai álláspontnak" – mondta Orbán Balázs.

„Alkalmi szövetség vagy új hatalom Európában? A V4-koalíció épül a menekültkérdés köré” – címmel tartott rendezvényen a csehországi AMO Kutatóközpont igazgatója kiemelte, hogy migrációs válság több szempontból is megváltoztatta a visegrádi csoport együttműködését. Míg a négy állam nem volt egységes Oroszország Ukrajnával szembeni agressziójával kapcsoltban, addigra a menekültválság összehangolta az álláspontokat. De a a cseh uniós elnökség idejére esett 2015-ös menekültkrízis miatt megváltozott a csehek véleménye az európai politikusokról is.

„Ha megnézzük a különböző politikusok népszerűségi mutatóját, amelyről Csehországban minden évben készül felmérés. Ha megnézzük a 2014-es adatokat, Angela Merkel volt a legnépszerűbb politikus az országban, miközben Orbán Viktor nem volt olyan népszerű, a társadalmon belül nem volt annyira ismert. De ha összehasonlítjuk a 2015 év végi adatokkal, akkor Angela Merkel német kancellár népszerűsége hirtelen visszaesett, miközben Orbán Viktor elismert, nagyon népszerűvé vált a cseh társadalomban. Még menekültellenes tüntetésen is kiabálták a nevét" – mondta Vít Dostál.

Sikeresnek tartja a V4-ek menekültkérdésben képviselt álláspontját a Lengyel Külügyi Intézet közép-európai elemzője. Szerinte ennek eredménye látszik abban, hogy Brüsszel változtatott a menekültválság kezelésén a kvótaperben szeptemberben hozott európai bírósági döntés óta.

Azt látom, hogy az európai intézmények fokozatosan feladják a kérdés belső dimenziójával kapcsolatos korábbi elképzelésüket, és átmeneti kompromisszumot szeretnének kötni a külső határokkal kapcsolatban, ahol a tagállamok közötti kompromisszum lehetőségét látják. Ezzel azt szeretném mondani, hogy a V4-ek menekültkérdésben elfoglalt konfrontációs politikája végül is politikai szempontból sikeres volt, ugyanolyan sikeres, mint az általuk korábbi alkalmazott kompromisszumkereső stratégia – nyilatkozta Veronika Jóźwiak.

Van példa azért a V4-országok közötti különbségekre is a menekültkérdés kezelésében, ahogy arra a szlovák GLOBSEC politikai intézet kutatásokért felelős igazgatóhelyettese emlékeztetett. Alena Kudzko azt emelte ki, hogy Pozsony egyedüliként döntött úgy, hogy elfogadja az uniós kvótarendszert és befogad menekülteket.