Az egykori gettóparancsnokot a háború után Kassán halálra ítélték, de a kutató szerint Pécsett is felelősségre vonták. A Népszabadság azt írja, a Magyar Országos Levéltárban erről nem őriznek iratot. A verdiktnek a Kúrián és az illetékes megyei levéltárban sincs nyoma. Csatáryt a büntetőügyeket összesítő lajstromkönyvben és az eljárás alá vontakat felsoroló névkönyvben sem találták.
Házi őrizetben Csatáry
| Csatáry Lászlót 1945-ben, Veszprémben letartóztatták, majd Pécsen 20 év letöltendő börtönbüntetésre ítélték, ám ő a tárgyalás előtt megszökött – írta korábban a Hvg.hu Balassa Zoltán történészere hivatkozva. |
A 97 éves Csatáry László ellen a Simon Wiesenthal Központ 2011 őszén tett feljelentést. Szerintük Csatáry emberiség elleni bűncselekményt követett el, amikor 1944-ben a kassai gettó parancsnokaként közreműködött közel 16 ezer zsidó deportálásában. Júliusban a The Sun újságírói budai lakásában azonosították az idős férfit, aki ekkor már a Wiesenthal Központ náci háborús bűnösöket tartalmazó listájának első helyén állt. A budapesti ügyészség nem sokkal ez után házi őrizetbe helyezte Csatáryt és nyomozást indított ellene. Később, augusztus 22-én a Budai Központi Kerületi Bíróság – nem jogerősen – 3 hónappal hosszabbította meg Csatáry László házi őrizetét.
Alaptalan vádak
Kiderült, a Budapesti Nyomozó Főügyészség alaptalannak találta a nácivadász Efraim Zuroff állítását, miszerint a háborús bűntettel gyanúsított Csatárynak köze lehetett az 1941-es kamenyec-podolszkiji deportálásokhoz. Völgyesi Miklós nyugalmazott büntetőbíró azt nyilatkozta ennek kapcsán a Magyar Nemzetnek: fölveti a hamis vád gyanúját, hogy Efraim Zuroff valótlan tartalmú feljelentést tett Csatáryval szemben, a Jobbik feljelentést is tett az ügyben.
