Gulyás: Megtört emberek sorsával szembenézni soha nem könnyű
Recskkel, megtört emberek sorsával szembenézni soha nem könnyű - hangsúlyozta Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter csütörtökön Budapesten, a recski kényszermunkatábor létesítésének 70. évfordulója alkalmából rendezett tudományos ülésen.
Gulyás Gergely a Nemzeti Emlékezet Bizottságának (NEB) rendezvényén, a Magyar Gulág című megemlékezéssorozat nyitókonferenciáján azt mondta: a megemlékezés célja jobban megismerni és jobban megérteni történelmünk egy fontos darabját, az ország megtörését, a rendszer ellenségeivel való leszámolást, hogy a kommunista diktatúra több mint négy évtizede ne merüljön feledésbe.
A miniszter kiemelte: az emlékezésnek mindig van tétje.
"Az emlékezéstől is függ, hogy minden vitánk, különbségeink ellenére megtaláljuk-e a közös pontjait a nemzeti emlékezetnek, amely összetartó erőt jelent mindenki számára" - fogalmazott.
Gulyás Gergely köszönetet mondott annak a történésznemzedéknek, amely "először áttörte a hallgatás falát", szóra bírta a kor szereplőit: gyilkosokat, felbujtókat, áldozatokat, kis embereket, a kiszolgáló haszonélvezőket.
Az elmúlt három-négy évtizedben a történészek hatalmas munkát végeztek az események dokumentálásában - mondta. Hozzátette: folytatni kell a kutatásokat, hogy az új nemzedékek számára is megfogalmazzák, elérhetővé, átélhetővé tegyék a múlt üzenetét.
Kiemelte: nincs olyan diktatúra, amely emberi kiteljesedést, jólétet, szabadságot hozhat.
Gulyás Gergely felhívta a figyelmet arra, hogy napjainkban is vannak Európában olyanok, akik a történelmi tragédiákat tagadni, illetve igazolni akarják. Kiemelte:
"akik elfeledik a múltat, arra ítéltetnek, hogy újra átéljék azt".
Soha semmilyen körülmények között nem lehet mentegetni, különösen nem igazolni gyilkosokat, gyilkosságokat.
"Nem hazudhatjuk szépnek, jónak és igaznak azt az eszmét, amelynek nevében világszerte sok tízmillió embert gyilkoltak meg" - jelentette ki.
Földváryné Kiss Réka, a NEB elnöke azt mondta: a Gulág az embertelenség, a kiszolgáltatottság, a kommunista diktatúra szimbóluma.
A törvényesség kiiktatásával emberek tízezreit lehetett ily módon kiiktatni a társadalomból - jegyezte meg.
A közelgő emléknapra is utalva hangsúlyozta: a kommunista diktatúrára emlékezve arra is gondolni kell, hogy nemcsak egyének, hanem családok, leszármazottak életét is beárnyékolta a kommunista diktatúra.
A NEB elnöke elmondta: az egész évre tervezett megemlékezéssorozat keretében egyebek mellett kiállításokkal, konferenciával, diákversennyel is készülnek. A NEB egy negyedórás filmet is közzétett Mi, a rendszer ellenségei - Kommunista táborvilág Magyarországon címmel, amely a https://youtu.be/Fl_kL50tGIs?list=PL-BIKak6H912lDRTtAmvFBCj5iSDE6qe9 linken érhető el.
A NEB háttéranyagában azt írták: a második világháború után a Szovjetunió érdekszférájába került Magyarországon a Rákosi Mátyás vezette kommunista párt 1945-től kezdődően tízezreket zárt önkényesen internálótáborokba.
1950 júliusában a Heves megyei Recsk felett magasodó hegy lábánál az ÁVH titkos kényszermunkatábort létesített. A fogvatartottak között a társadalom szinte minden rétege képviselve volt, a kommunista irányvonalat el nem fogadó szociáldemokratáktól kezdve egykori katonatiszteken át a második világháború alatti ellenállási mozgalom tagjaiig.
A recski táborban csaknem ezernyolcszázan raboskodtak. Óvatos becslések alapján is legalább a tíz százalékuk életét vesztette a túlhajtott munka és az alultápláltság miatti végelgyengülés, betegségek, kegyetlenkedések következtében - írták.
MTI, Hír TV
