Tippek a biztonságos mindenszentekhez: így ne maradjon védtelen a lakás
A halottak napi hosszú hétvégén sok otthon napokra üresen marad, ami különösen kedvez a betörőknek. Csalami János biztonságtechnikai szakértő szerint a megelőzés kulcsa az előrelátás és a technológia okos használata. A betörések elkerülhetők, ha az otthon nem tűnik üresnek.
Mindenszentek idején évről évre egyszerre nő a tűzesetek és a betörések kockázata. A mécsesek és gyertyák meghitt fénye könnyen válhat veszély forrássá, miközben a hosszú hétvégékre, vidéki látogatásokra elutazó családok üresen hagyott otthonai csábító célpontot jelentenek a bűnözőknek.
„A védekezés kulcsa a megelőzés, a következetesség és az okos technológia összehangolt használata”
– hangsúlyozta Csalami János biztonságtechnikai szakértő, az Elektronika Vonala Vagyonvédelem cégcsoport vezetője.
A füst- és hőérzékelők életet menthetnek
A kegyeleti időszakban a legtöbb otthoni tűzeset nem a nagy lángból, hanem a felügyelet nélkül hagyott, apró tűzforrásokból indul: gyertyából, mécsesből vagy el nem oltott cigarettából.
A kockázatot súlyosbítja, ha a láng éghető anyag közelében van, a huzat felboríthatja a mécsest, vagy ha a lakásban senki sincs, aki időben észlelné a füstöt.
A fűtési szezon kezdetével az elektromos és hőtermelő berendezések is nagyobb figyelmet igényelnek; hosszabb távollét előtt célszerű minden nélkülözhető eszközt áramtalanítani.
A modern riasztó- és tűzjelző rendszerek ma már közösen dolgoznak: a behatolás jelzésén túl a füst- és hőérzékelők a legkisebb rendellenességet is észlelik, a jelzés pedig a diszpécserközpontba fut be.
„A riasztórendszerekhez visszakanyarodva, ezeket gyakorlatilag füst- és hőmérséklet-érzékelőkkel is ki tudjuk egészíteni. Így nem csak betörést jeleznek, hanem bármit, ami égve marad és füstöt ad. Lehet ez egy gyertya, egy mécses vagy egy el nem oltott cigaretta a hamutartóban. A lényeg a gyors észlelés: ettől lesz megelőzhető a nagyobb baj”
– mondta Csalami János, biztonságtechnikai szakértő.
A tapasztalatok szerint ahol működő füstérzékelő van, ott az időben érkező riasztás megakadályozza a tragédiát. A tűzvédelem hétköznapi szabályai: a gyertya stabil, tűzálló alátéten való használata, az éghető anyagok eltávolítása és az állandó felügyelet, ebben az időszakban nem spórolhatók meg. A temetőkben szintén indokolt az óvatosság: a száraz avar és koszorú pillanatok alatt lángra kaphat, ezért a mécsest távozáskor mindig el kell oltani.
Üres lakás, nyílt meghívás
A hosszú hétvégék bűnözői szempontból kiemelt időszakok. Az üres, sötét lakás, a napok óta ürítetlen postaláda, és a közösségi médiában megosztott utazási posztok mind azt jelzik: nincs otthon senki.
A betörők nagy része nem kockáztat, hanem a láthatóan védtelen, elhagyatott otthonokat keresi.
Érdemes ezért a távollét alatt is életteli benyomást kelteni: a világítás időzített kapcsolása, a redőnyök időnkénti mozgatása és egy megbízható szomszéd segítsége (postaláda kiürítése, bejárat ellenőrzése, rádió halk bekapcsolása) együtt jelentősen csökkentik a kockázatot.
A digitális jelenlétünk átgondolása is része a védekezésnek. Utazás közben nem tanácsos valós időben bejelentkezni a közösségi felületeken; az élmények megosztása ráér, amikor már itthon vagyunk. A mechanikai védelem – megerősített zárak, megfelelő hengerbetét, záróvasalat – tovább nehezíti a bejutást, és időt ad a riasztó működésének.
„A látszólag apró rutinoknak itt óriási súlya van.
Ha a redőnyöket tudjuk vezérelni, ha a világítást időzítve vagy távolról kapcsoljuk, az máris azt az érzetet kelti, hogy van mozgás a lakásban. Ez a jelenlét-érzet sok betörőt eleve eltántorít, mert nem vállalják a felesleges kockázatot” – mondta Csalami János, az Elektronika Vonala Vagyonvédelem cégcsoport vezetője.
Van riasztó? Akkor használjuk is!
Sok háztartás már rendelkezik riasztórendszerrel, ám a statisztikákat rontja, hogy ezeket nem mindig aktiválják, különösen rövidebb távollétek idején. A szakember szerint ez a legdrágább mulasztás: riasztó bekapcsolása nélkül az otthon védtelen marad, és a beépített szenzorok sem adnak jelzést.
„Ha van riasztórendszerük, akkor úgy érdemes elmenni otthonról, hogy azt használjuk is. Gyakori jelenség, hogy bár felszerelték, a mindennapokban nem kapcsolják be. Ilyenkor, ha hosszabb időre távoznak, könnyen elmarad az aktiválás és ebben az esetben a rendszer semmilyen védelmet nem fog nyújtani” – figyelmeztetett Csalami János, biztonságtechnikai szakértő.
A riasztók valódi ereje a távfelügyeleti szolgáltatással együtt mutatkozik meg. Ilyenkor a jelzés a diszpécserközpontba fut be, ahol azonnal reagálnak, szükség esetén járőrt küldenek, és megszervezik a hatóságok riasztását. „A távfelügyeleti szolgálat előnye, hogy ha nem vagyunk otthon, akár több száz kilométerre is elutaztunk, riasztás esetén perceken belül kiérkeznek a helyszínre. Elvégzik az ingatlan ellenőrzését, és szükség esetén intézkednek ez az a gyorsaság, ami kármegelőzést és nyugalmat ad” – tette hozzá az Elektronika Vonala Vagyonvédelem cégcsoport vezetője.
Mit tegyünk riasztáskor, gyanú esetén és indulás előtt?
Ha a telefonra érkezik riasztás vagy az okoskamerán gyanús mozgást látunk, ne menjünk egyedül „ellenőrizni”. A távfelügyelet és a rendőrség feladata a beavatkozás; a tulajdonosé az együttműködés és a távoli hozzáférések biztosítása.
Célszerű elindulás előtt ellenőrző listát követni: a nyitva hagyott ablakok bezárása, a riasztó élesítése, a füst- és hőérzékelők tesztje, a felesleges elektromos eszközök áramtalanítása.
A mécseseket és gyertyákat – akár otthon, akár a temetőben – soha ne hagyjuk őrizetlenül, és távozáskor minden lángot oltsunk el.
A társadalmi felelősség itt kézzelfogható: a szomszéd figyelme, a családtagok egymásra szólása és a józan óvatosság együtt csökkenti a tragédiák esélyét. Ez az időszak az emlékezésről és a csendről szól, adjunk esélyt arra, hogy békében teljen, és ne a tűzoltók, rendőrök sürgős beavatkozásától maradjon emlékezetes.
Fozó: Elektronika Vonala, Pixabay.com
