Miért ne nyírhatnák ki a CEU-t?

Olvasom kedd reggel, hogy már csak Áder János gáncsolhatja el a lex CEU-t. És hogy az e nap délutánján esedékes egyetemvédő élőlánc szervezői a köztársasági elnöknek is üzenni akarnak. Hogy ne írja alá a parlamenten viharos sebességgel átzavart jogszabályt, küldje el inkább hamarjában az Alkotmánybíróságnak.

Nos: a CEU kinyírását nem tudja megakadályozni Áder János. Az Alkotmánybíróság sem képes erre. Többet mondok: sok-sok akadémikusnak, a tudomány világának, Sólyom Lászlónak, az Egyesült Államok külügyminisztériumának és az amerikai elnöknek sincs ilyen lehetősége. A világ összes liberális – vagy nem liberális, keverednek napjainkban a szerepek és a pozíciók – publicistájának sincs.

A lex CEU beterjesztését és megszavazását csakis a magyar ifjúság akadályozhatta volna meg. Amely fellázadt a netadó ürügyén 2014 őszén. Amely sikerre vitte a nolimpiás aláírásgyűjtést. Amelynek bizonyos történelmi tettei is ismeretesek.

Az internet hatalmasakat örvendezett vasárnap, látván, hogy felvonultak pár ezren az egyetem érdekében. Az internetnek búslakodnia kellett volna. Az a tömeg nem volt tömeg – és ez nem azokat minősíti, akik részt vettek az eseményen.

Unalmas ismételgetni, de muszáj: Orbán Viktor és a Fidesz döntéseit a felmerülhető károk és hasznok összevetése motiválja. A miniszterelnök minden ellenkező híreszteléssel szemben még mindig józan. Akkor a leginkább, amikor majmot csinál másokból. Politikájában nem játszanak szerepet morális és intellektuális motivációk. Berkeiben úgy ítélték meg, elérkezett az idő az – egyszerre idejétmúlt és veszélyes – ultra-, neo- és satöbbiliberális eszmék melegágyának tartott egyetem letarolására. Az intézmény régóta csípte a szemüket. Ellenfelüknek tartották, nem alaptalanul. Soros Györgyöt mint személyt és mint jelenséget már korábban behúzták a háborús retorika szereplői közé, és most az általa is támogatott nem kormányzati szervezetek után lecsaptak a milliárdos kedves gyermekére is. Abszolút logikus és törvényszerű, ami történt.

Sokan azt gondolták, Orbán Viktor túl nagyot markolt ezúttal. Hogy ebbe a falatba beletörik a foga. Vagy a bicskája. Ahogy tetszik.

Az eddigiek alapján nem úgy tűnik.

A nyugati világ berzenkedése, a szolid kis tüntetések, a még szelídebb élőláncok semmit sem segíthetnek ezen. Az obligát putyinozás sem sokat.

Az erő politikája az erőből ért. De felismeri, érti és látja a gyengeséget is. Jól látja. Pontosan ezért merész, és ennek köszönhetően éri el eredményeit. A kérdés máris az, hogy ki lesz a következő.